Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

hogy vele közösüljön..." PML NKO CV Tanúvall. jkve 1837—1850. 31. pag. 1835. szept. 5. 225 Pl. Bakos Mihály halála után négy paszta szőlőt írtak össze az inventálók. Az első pasztában volt a gunyhó, amelyben 1 db kádat. 1—1 négy és öt, 4 db három akós hordót és 2 db metszőkést találtak. PML NKÓ CV Tan. Közgyám ir. 1784—1853. 1815. febr. 13—15. 226 Vö. „Az akolba, és szőllőbe lakókra nézve, — kik ugyanis egész családjukkal együtt magokat a' Köz terhek viselése alól ki vonva esztendő által oda kinn tartózkodnak, határoztatott : Hogy az akiokban tartózkodók folyó évi Péter Pál napig a' szollőben lakók haladék nélkül e' városba lakni be jöjjenek, — kivévén a' vinczelléreket..." PML NKO CV Tan. jkv. 1840—1842. 484. sz. 139—140. pag. 1841. máj. 19. 227 PML NKO CV Tan. Conscr. die. 1847/48. 228 BKML Czegléd város kataszteri térképe — 1881. * * * A fejezet (terjedelmi okok miatt) nem tért ki olyan eseményre, mint a „homoki kultúra" felvirágoztatását jelentő Török János (10. kép) alapította „Szőkehalmi Gazdaképző Intézet", az ott kialakított, majd a város által kezelt Kránicz-féle városi faiskola és hatása. A kérdésről részletesen szól a téma önálló feldolgozója, Hídvégi Lajos. Ugyancsak nem érintettük e témakörön belül — az egyébként itt nem túlságosan jelentős — „Rákóczi-szabadságharc" helyi eseményeit (9. kép, ceglédi jobbágyok folyamodványa Rákóczihoz). E korszakkal Balanyi Béla foglalkozik részletesen, az irodalomban is idézett terjedelmes tanulmányában. A kötetben szereplő (hivatkozott) képek ezekre a korszakokra emlékeztetnek.