Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

4. A VAROS SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGA : 1. BEVEZETÉS Cegléd mezőgazdasága jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik, s nem egy mai ágazata gyökerezik a töirténelmi múltban. Már a XIX. század közepén jelentős Cegléd szőlő- és bortermelésié, s az egykorú forrás szerint a termelés színvonala is jó volt: „Határa roppant kiterjedésű, s bár homokos térek meglehetős kiterjedésben vannak, mindazáltal szántóföldjei többnyire igen termékeny fekete homokok, melyek mindennemű gabonát uzsorával adnak vissza." „Szőlőskertjei nagy kiterjedésűek, s becses bort adnak." (FÉNYES E. 1851.) Az egykor jelentős marha- és juhtenyésztés a legelők feltörése miatt a XIX. század végéről származó forrás szerint veszített jelentőségéből, viszont Cegléd is bekapcsolódott nemcsak az országos, hanem az európai, sőt a távolabbi gyümölcspiacok ellátásába is. „A »három váras-« gyümölcspiaca, kivált Kecskemété európai hírre tett szert. Kajszin-barackot és almát innen, meggyet és cseresznyét Nagykőrösről és Ceglédről szállítanak külföldre: Bécsbe, Brünnbe, Drezdába, Lernbergbe, Krakkóba, Pétervárra, sőt Afrikába is, Alexandriába." (VÁCZY J. 1891). Ugyanezen forrás szerint ekkor már a kecskeméti mellett a ceglédi sertéshizlalás is híres volt. A felszabadulással jelentős változások kezdődtek el Cegléd mezőgazdaságiában is. Az új úton az első lépést a földosztás jelentette, melynek keretében a város lakosságának 28%на jutott földhöz (ÉBERT J. 1978.) 1948-ban megalakult Cegléd első termelőszövetkezete, s az 1956-os visszaesés után megindult új kollektivizálási hullám következményeként 1959 végére Cegléden lényegében befejeződött a szövetkezetesítési mozgalom: 1960. január 1-én a város mezőgazdasági területének 92%-at hat állami gazdaság és tizenegy mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta határai közé (ÉBERT J. 1978). A már 1961-ben elkezdődött erőteljes koncentrálódási folyamat eredményeként 1975-től Ceglédnek három mezőgazdasági termelőszövetkezete van: a Magyar—Szovjet Barátság, a Kossuth ós a Lenin (1. ábra). 4636

1 hektáros átlagos üzemnagyságuk; meghaladja a megye

2 termelőszövetkezeteinek 4084 hetkáros átlagos nagyságát. Terrnelőszövetkezetként vizsgálva, a Leniné 55%-fcal haladja meg a megyei átlagot, a Kossuthé 24%-kal marad el attól. A város összes nagyüzemi földjét nem a három termelőszövetkezet zárja határai közé. Cegléd határában a Ceglédi Állami Tangazdaságnak is van jelentősebb kiterjedésű földje.

2 A város teljes területének tulajdoni struktúrájában a szövetkezeti szektor dominál, mellette az állami szektor tűnik még ki jelentősebb arányával. Cegléd 499