Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)
1960-"-|Aronymezó| | Május l| I Vörös Csillog] [ Hunyadi) [Rákóczij [Kossuth] | Dózsa Népe] | Petőfi] | Táncsics | | Alkotmány | [Teriin 1. ábra: Cegléd termelőszövetkezetei 1960—1975. [ÉBERT J. (1978) adatai alapján] területéből 1981-es adatok szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 60,3%kal, az állami gazdaság 22,7%-kal, a kisegítő gazdaságok 6,8%-kal részesednek. A földterület 10,2%-ával az úgynevezett egyéb földhasználók rendelkeznek. A különböző földhasználók között a művelésági szerkezetben jelentős eltérések vannak (1. táblázat). A nagyüzemek a kevésbé élőmunka-igényes művelési ágak magas arányával tűmnek ki, míg a kisegítő gazdaságok erősen belterjes művelésági szerkezettel rendelkeznek. Megjegyzésre érdemes, hogy az állami gazdaságban a belterjes művelési ágak (szőlő, gyümölcs) aránya magasabb, a rét és legelő aránya alacsonyabb, mint a termelőszövetkezetiben. . A város területén kiosztott háztáji és illetményföldek nélkül a kisegítő gazdaságok területe Cegléden 1981-ben 1663 ha 5605 m 2 . Ennek döntő részén (91%-án) 0,6 hektáros, vagy annál kisebb területű gazdaságok vannak. A 'kisegítő gazdaságok — mint láttuk — általában is belterjesebb művelósági szerkezettel rendelkeznek, mint a nagyüzemek, s e megállapítás különösen vonatkozik a 0,6 ha-ffiiál kisebb területű gazdaságakna (2. táblázat). Ezeknél a szántó aránya mindössze 14%, a szőlő, a kert és gyümölcsös együttes aránya viszont 46%. A kisegítő gazdaságok a belterjes művelési ágaiknak abszolút értelemben is igen fontos konoentrálói. A város szőlőinek 51%-^a, kertjeinek 65%-a és gyümölcsöseinek 25%-a itt (található. A kisgazdaságok tehát a növénytermesz lésen belül a zöldségtermesztésben., a szőlő- és bortermelésben, valamint a gyümölcstermesztésben játszanak jelentős szerepet. Az állattenyésztésen belül a szárnyasok tenyészitésében van kiemelkedő szerepülc. 1975-ös év végi adatok szermt a tyúkáilomány több mimt 80%-a, a liba- és kacsaállomány 100%-a volt a kisgazdaságoknál, a város szarvasmarha- és sertésállományából 22—23%-kal részesedtek (ÉBERT J. 1978).
