Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

1965 1970 1975 1980 3. kép. А 10 000 lakosra jutó bölcsődei férőhelyek számának alakulása vetkeztében 1981 végén 14 óvodában 1590 férőhely volt. A felvett gyerekek száma ennél magasabb (1850), az 1982 elején átadott újabb 100 férőhelyes óvoda azonban ismét javította az ellátást (4. kép). Az óvodával ellentétben az általános iskola az ország jelentős területein — főleg a városokban — az 1980-as évek elején kritikus periódusba jutott, mivel a demográfiai hullámmal az intézményhálózat fejlődése nem tudott lépést tartani, így az általános iskolákban az oktatás színvonalát komolyan veszélyeztető zsúfoltság alakult ki. Ez alól, bár az 2 tanteremre jutó általános iskolai tanulók száma alapján helyzete nem látszik nagyon rossznak, Cegléd sem kivétel. Az általános iskolai oktatás a 60-as években Cegléden is igen rossz helyzetben volt az intézményellátottság alapján. 1965-ben 10 000 lakosra 1410 általános iskolai tanuló jutott, a közel ötezer diák a város 20 iskolájának 110 tantermében zsúfolódott össze (45 tanuló/tanterem). A 70-es évek elejére ez a hullám lefutott. 1972-ben már csak 3575 általános iskolai tanuló volt a városban, s mivel a tantermek száma is csökkent néggyel, az 1 tanteremre jutó tanulók száma 34-re módosult. Az 1970-es évek közepétől ismét emelkedni kezdett a tanulók száma (1977: 3339, 1979: 4198), az 198l/82-es tanévet pedig már 4672-en kezd-