Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

kategóriában Cegléd 902 ágyas modern kórháza révén kiemelkedő szerepet játszik, mivel Pest megye DK-i — korábban ellátatlan — része is a ceglédi kórház voinzásterületéhez tartozik. 1980. január 1-én a kórház fekvőbeteg-osztályainak általános ellátási körzetéhez 134 605 lakos tartozott (Cegléd, ceglédi járás, a monori és a nagykátai járás egy része). Néhány osztály esetében a vonzáskörzet még nagyobb : az elmegyógyászathoz tartozik pl. Cegléd város és járás, Nagykőrös, a teljes nagykátai és monori járás. A kórház 11 általános osztályához (gyermek-, ideg-, orr-fül-gége, I. belgyógyászat, II. belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, sebészeti, baleseti, általános sebészeti, baleseti-sebészeti, anaesth.-inf. és szemészeti osztály) 628 ágy, a két elmegyógyászati osztályhoz összesen 274 ágy tartozik. A kórházi ágyak száma alapján csak Gyula előzte meg Ceglédet az Alföld középfokú települései közül, a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma alapján még néhány — kisebb népességszámú — város is elékerült (Kiskunhalas, Kalocsa, Karcag, Berettyóújfalu, Kisvárda). Az összes kórházi ágyat figyelembe véve ennek a mutatónak az értéke 1977-beh 226,4, az általános osztályi ágyak alapján pedig 148 volt. Ezek jelentősen jobbak az országos középfokú központok és a városok átlagos mutatóinál (156, ill. 97,9). A kórházban ápoltak száma általában 19—20 000 között van évente, az átlagosan 14—15 napos ápolási idő mellett az ágykihasználás megközelíti, egyes években pedig el is éri a 100%-ot (1. kép). Kevésbé jó a helyzet a bölcsődei ellátás terén: a 70-es évek közepén kialakult demográfiai csúcs számára a ceglédi bölcsődei férőhelyek is kevésnek bizonyultak — a jelentős fejlesztés ellenére. A 10 000 lakosra jutó bölcsődei férőhelyek száma 1972-ben mindössze 23, ennél kevesebb a városok közül csak háromban volt (KŐSZEGFALVI GY. 1976). 1980-ban már 56,3 volt a mutató értéke, ez azonban az országos átlagtól (59,6) és a középfokú központok átlagos értékétől (76,1) is elmaradt, a vizsgált települések között is csak a középmezőnyhöz tartozott a város. Egy újabb bölcsőde átadása után a mutató értéke 66,2-re emelkedett ugyan, a szükségesnél kevesebb bölcsődei férőhely következtében azonban még mindig van zsúfoltság. 1980-ban 100 férőhelyre 126 beíratott gyerek jutott (3. kép). összességében Cegléd szociális és egészségügyi ellátása a vizsgált mutatók alapján általában megfelel a településhálózatban betöltött szerepének. A leginkább sürgető feladat a rendelőintézeti ellátás színvonalának emelése. 2. OKTATÁS ÉS MŰVELŐDÉS Az oktatási és művelődési intézmények sokoldalú szerepet töltenek be a települések életében. Kiépítettségük és fejlettségük nagymértékben meghatározza az oktatás és a kulturális élet színvonalát, ennek jelentősége pedig egyre inkább növekszik. A területi hatás és a működés jellege alapján az oktatási intézmények is alap-, közép- és felsőfokú kategóriákba oszthatók. A statisztikai gyakorlat és a szervezeti hovatartozás alapján is az oktatáshoz sorolhatók az óvodák. Cegléd helyzete ezen a téren viszonylag kedvező: a 10 000 lakosra jutó óvodai férőhelyek száma már 1972-ben is meghaladta némileg az országos városi átlagot (234, ill. 231), 1980-ra pedig — jóval magasabb szinten — növekedett is a különbség (395, Ш. 371). Az elmúlt években végrehajtott jelentős fejlesztések kö467