Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

legjobban károsult részt, a vasútállomás környékét és az akkori Gubody parkot hozta rendbe. 1945. május 29^én a városi Villamosmű is megkezdte az áramszolgáltatást a magánfogyasztók és az ipari üzemek részére is. Ekkor állították le a szovjet városparancsnokság által 1944 novemberében üzembe helyezett Malom téri kis teljesítményű villamos telepet.

28 Június elején Újjáépítési Bizottság alakult, melynek tagjai a pártok küldöttei voltak. A bizottság azonban nem működött eredményesen, a Nemzeti Bizottság lapja szerint augusztus elején, már a „végnapjait élte a nemtörődömség és a reménytelenség miatt".

29 Ъ) A demokratikus pártok és szervezetek megalakulása, működésük 1945 nyaráig A város felszabadulása megteremtette a lehetőséget a korábban betiltott pártok, a demokratikus népi erők működésének megkezdésére. A Cegléden élő illegális kommunisták már az első napokban hozzáláttak az MKP helyi szervezéséhez, működésének megindításához. Ebben vezető szerepet játszott Németh Sándor asztalosmunkás, aki már november 6-án lépéseket tett a Magyar Kommunista Párt Ceglédi Szervezetének létrehozására,

30 de csak november 8-ára sikerült az első embereket összeverbuválnia, a Városháza épületébe. Itt kijelentették az MKP ceglédi megalakulását és 3 tagú bizottságot hoztak létre a további szervezésre. Tagjai voltak: Cseh János, Kovács József és Németh Sándor. Az alakuló ülést november 17-re hívták össze, amelyen 16 fő jelent meg, és ekkor — most már jegyzőkönyvben rögzítetten — kimondták az MKP Ceglédi Szervezetének megalakulását.

31 A ceglédi szervezet első tagjai — pl. Németh Sándor, Cseh János műbútorasztalos, aki Franciaországban élt, ott az ellenállásban is részt vett, Kovács József, Neumann Ádám, Bunyeváczky József, Pataki István, Zsadon Miklós, Szelepcsényi Imre, Latóczky Ferenc — többségükben régi szervezett munkások, akiknek már volt munkásmozgalmi tapasztalatuk, általában fizikai dolgozók és többségükben fiatalok.

32 A helyi szervezet megalakulása után Németh Sándor és Kovács József Szegedre utaztak, ahol felvették a kapcsolatot az MKP ott működő Központi Vezetőségével, Gerő Ernővel és Révai Józseffel. Szegedről visszatérve az MKP Ceglédi Szervezete már kész programot tudott adni, amelynek főbb pontjai voltak: a közigazgatás teljes helyreállítása, a rendőrség megszervezése, az elmenekültek vagyontárgyainak összegyűjtése és biztonságba helyezése, a kórházak működési feltételeinek javítása (mind az orosz, mind pedig a magyar kórházaké). Fontosnak tartották a november közepén megalakuló MADISZ-szervezet támogatását, az ifjúmunkások feladatává téve mindenekelőtt a város szétszóródott könyveinek, múzeumi anyagának összegyűjtését és biztonságba helyezését, az újjáépítés első vonalában való részvételt. Politikai feladatnak minősítették az újjáalakuló, és a kommunista pártnál később szerveződő demokratikus pártok alakulásának és első lépéseinek támogatását.

33 E jelentős feladatok vállalása és kitűzése mellett az alig pár napja élő szervezetet belső ellentétek gyöngítették. Nehezen és ellentmondásosan született határozat a titkár személyére, a vezetők között ellentétek voltak a pártfelvételi kérelmekben és a párt szövetségi politikájában is. A pártszervezet november 21-i ülésén önkritikusan állapította meg „mind a mai napig a helybeli szervezet sem falragaszon, sem röpirat útján semminemű szervezési munkát nem végzett, sem oktató vagy más egyéb lényegbevágó munkát nem produkált".

34 Ezért 425