Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

a titkárt, Cseh Jánost leváltották, azonban a szovjet parancsnokság utasítására november 24-én visszahelyezték. Ezt az állapotot konzerválta a november 29-én tartott taggyűlés, amikor nyílt szavazással megválasztották a pártvezetőséget. Titkár Cseh János, helyettes titkár Németh Sándor, a vezetőségi tagok pedig Latóczky Ferenc, Zsadon Miklós és Király Lajos lettek.

35 Nem volt zökkenőmentes az MKP Ceglédi Szervezetének kapcsolata a november végére működésüket megkezdő demokratikus pártokkal sem. 1944. november 30-án az akkor működő demokratikus pártok, az MKP, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) közös értekezletén a polgármester ismertette a város helyzetét és hivatalosan is bejelentette a pártoknak, hogy az orosz katonai parancsnokság őt bízta meg a város közigazgatásának vezetésével. Kérte a pártokat: munkáját segítsék oly módon, hogy tagjaikból 2—2 tagot delegáljanak a Városi Tanácsba. A Kommunista Párt ekkor is megjegyezte, hogy a most „alakulgató" SZDP-vel nem hajlandó együttműködni, „mivel az SZDP 1925 óta Cegléden nem működött, holott ehhez joga és hatalma lett volna".

36 A demokratikus Városi Tanács összehívása után (1944. december 2.)

37 december 5-én az MKP még mindig a koalíció ellen, konkrétan az SZDP ellen beszélt: „Csak a Vörös Hadsereg bevonulása után 3 héttel látta alkalmasnak az időt arra, hogy megalakuljon."

38 A polgármester felhívására a Ceglédi Városi Tanács 1944. december 2-án kezdte meg működését. Legelső napirendi pontja a Kommunista Párt bejelentése volt a lakosságnak tüzelővel való ellátásáról, majd rögzítették a katonai parancsnokság részére végzett munkák díjait.

39 A hetente kétszer tartott ülések napirendjén ezután is a legégetőbb, legsürgősebb feladatok szerepeltek: pl. tisztviselői fizetések, az újjáépítés szervezése, üteme, mikéntje, elhullott állatok hulláinak és a halottaknak összeszedése, rendőrség átszervezése stb.

40 A Városi Tanács tagjait a pártok delegálták, így az MKP-t képviselte ebben a hónapban Cseh János és Zsadon Miklós, az SZDP-t Pintér Miklós és Csala László, az FKGP-t Csala István és Váróczi Mihály, majd Kukla Benő. Hasonlóan a pártok küldöttei kerültek a december 6-án felállított különböző bizottságokba: termelési, közellátási, lakásügyi, építésügyi, munkaügyi, ipari stb. bizottságokba.

41 (Ezeket a bizottságokat a képviselő-itestület ülésén 1945 februárjában már támadták, hogy tagjaik kiválasztásával a pártok inkább a pártállásra, mint a szakértelemre voltak tekintettel...) Szegeden 1944. december 3-án alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a demokratikus pártok és a szakszervezetek politikai szövetsége. Cegléden december 12-én mondták ki Latóczky Ferenc MKP-tag javaslatára az Antifasiszta Blokk megalakítását, amelyben a Cegléden ekkor működő pártok tömörültek.

42 Ezt követően a Városi Tanács ülésem is az „Antifasiszta blokkban tömörült pártok" képviselőinek nevezték magukat. Cegléden 1944. december elején 3 politikai párt élt szervezeti életet. Tagnévsoraik, összetételük nem maradt fenn, önálló, a központi pártirányítástól független politikai vonalat nem követték. Tagságuk összetételére, a helyi szervezetek jellegére azonban itt is az volt jellemző, mint az ország felszabaduló helységeiben működő pártszervezetekre.

43 Az MKP-szervezet — kis létszáma, belső ellentétei ellenére — egyfajta helyzeti előnyben volt. A ceglédi szervezet vezetőinek már november közepére volt határozott elképzelésük az ország újjáépítését és további fejlődését illetően. Leghamarabb szerveződött meg, kommunisták voltak a jelentősebb testületek