Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

körül ért véget, mivel a sűrűn lakott területen a szovjet egység parancsnoka nem használt tüzérséget, helyette a németek bekerítését rendelte el. A Szőlő utca irányából előtörő szovjet lövészek felgyújtották a posta előtt álló német harckocsit, a Bercsényi és Puskin utca felől érkező egységek a német páncéltörő ágyúkat hallgattatták el. A vasútállomás később 5 óra tájban szabadult fel, alkonyat után 6 óra körül a szovjet egységek megálltak a Cegléd—Budapest vasúti töltés mellett és a téglagyár környékén.

88 Cegléd város körüli legnagyobb harc, mely a város felszabadítását is meggyorsította, november 4-én virradóra történt a Kecskéscsárda körzetében. A műút, a vasút és a Krakó-csatorna kereszteződése: természetes védővonalat kínált a németeknek. Még november 3-án este a területre beérkezett 4. SS páncélgránátos hadosztály egységei erősen megkapaszkodtak az utak kereszteződésében. Reggel mindkét részről heves tüzérségi támadással indult az ütközet. A németek részéről harckocsik és páncéltörők védték a csatornát. Az erős harc délelőtt 11 óra tájban ért véget. A veszteség mindkét részen súlyos volt, 2 német és 2 szovjet harckocsi semmisült meg. Д harc folyamán a kecskéscsárdai iskolát több találat érte. A csatorna hídját a németek még 3-án este felrobbantották,

89 majd a harc után sietve visszavonultak Tápiószele irányába. A szovjet csapatok alkonyatra Varjas határrészén túl megálltak. Ceglédet még másnap — november 5-én délután is — fenyegette a közvetlen háború visszatérése. November 5-én délután az 1. és 23. német páncélos hadosztály Pilis—Albertirsa terepszakaszról erélyes ellencsapást mért Ujhartyán felé. A német ellentámadás nem érte felkészületlenül a szovjet csapatokat. Malinovszkij marsall 6-án reggel elrendelte: a 2. és 4. gárda gépesített hadtest vegyen részt az ellencsapás elhárításában, a 27. és 53. hadseregnek elrendelte az általános támadást Eger irányába. Mivel a Miskolc—Budapest út forgott veszélyben s a bekerítés fenyegette a IV. német páncélos hadtestet, ezért a német főparancsnokság azonnal beszüntette a Pilis—Albertirsa szakaszról kezdeményezett ellencsapást.

90 November 5-én megindult német csapás elhárításával Cegléd város nyugati határrésze, a 6-án megindult általános támadással a város északi határrésze teljesen felszabadult. Ezzel a Cegléd körüli harcok megszűntek és elkezdődött a Budapestért folyó harcok második szakasza. Cegléden még közel három hónapig — Budapest teljes felszabadulásáig — érződött a háború réme: csapatmozgások, hadikórházak, fogolytáborok, hontalanok vonulása, de már a békés újjáépítés is bontogatta szárnyait.