Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

JEGYZETEK 1 Ceglédi Függetlenség, 1938. február 6. és március 6. 2 Ceglédi Függetlenség, 1938. február 27. Nyilasgyűlés a Vigadóban. A rendőrség előre tudott az engedély nélküli gyűlésről, mert a kihallgatásokat Eliássy Sándor országos rendőr-főkapitány vezette. 3 Ceglédi Függetlenség, 1938. május 15. Cegléd város második százas küldöttsége. 4 Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrött jelentette be, hegy nagyszabású katonai programot dolgoztak ki. 5 év alatt 1 milliárd pengőt fordítanak a hadsereg kiépítésére. Magyarország története, szerkesztő: Molnár Erik. Budapest, 1964. II. 412. 5 Ceglédi Függetlenség, 1939. január 22. A „rongyosok" vacsorája. 6 Ceglédi Függetlenség, 1939. március 12. Napközi Otthonok Cegléden. 7 Ikvai N.. 1972. 25. 8 Ceglédi Kisgazda, 1939. március 26. Féja Géza: Földkérdés. 9 Ceglédi Függetlenség, 1939. május 14. Ceglédi küldöttség dr. Antal Istvánnál. 10 Nagy D., 1972. 185. 11 Nagy D., 1972. 185. 12 Ceglédi Függetlenség, 1939. június 4. Ceglédi Hírlap, 1939. június 2. 13 Munkásmozgalmi Múzeum iratai Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya (továbbiakban: MM ir. PML NKO) 17 728/1939. sz. 14 A városi közgyűlés bőkezűen segítette a laktanya építését. A város vállalta az artézi kút furatását 9000 pengő költséggel, a villanybevezetést 500 pengővel, a szennyvíz levezetését 2500 P, a kocsifeljárót 3000 P költséggel. Bár Unghváry József faiskola-tulajdonos lemondott a kártalanításról, mégis részére 1500,— P-t szavaztak meg. Ceglédi Függetlenség, 1939. augusztus 20. Városi Közgyűlés. Ugyanakkor a tavaszon megszavazott napközi otthon építésére még egy fillért sem utaltak ki. 15 Ceglédi Hírlap, 1939. augusztus 16. Mennyit fordít városunk ínségmunkára. 16 Ceglédi Hírlap, 1939. október 8. Lengyel menekültek. 17 Szomorú I., II. 1959. 30. 18 Ceglédi Függetlenség, 1940. február 25., március 17. és június 9-i síámai. 19 Ceglédi Függetlenség, 1940. június 16. Tiltakozó közgyűlés a városházán. 20 Legkevesebb adag: levesből 2,5 deciliter, főzelékből 3 deciliter, főtt-, párolt- és sülthúsból 12 dkg, rántott vagy frissensültből 16 dkg, pörkölt vagy gulyás 16 dkg. főtt tészta 16 dkg, sült vagy kelt tészta 10 dkg, piskóta 8 dkg. 21 Ceglédi Függetlenség, 1940. június 30. Tanyai Nyári Napközi Otthon. 22 Nagy D., 1972. 186. 23 Cegléd város polgármesterének külön kezelt iratai (továbbiakban: С polg. ir.) PML NKO L—11/1940. 24 Uo.: L—57/1940. 25 Uo.: L—85 és L—128/1940. 26 Az alapítvány ügyrendje részletesen megjelent az Akadémiai Értesítő 1921. évi kötetének 276—278. lapján. 27 Első adományozásról az Akadémián nincsen nyom. Közölte az Akadémia 12 171/80. szám alatt. 28 Ceglédi Hírlap, 1940. április 28. Az Akadémia az Unghváry László díját gróf Bethlen Istvánnak adta. 29 Ceglédi Függetlenség, 1940. szeptember 15. Molnár Gizella óvónő és Károly Teréz dajka. 30 Ceglédi Függetlenség, 1941. február 25. és április 20-i száma. 31 С polg. ir. PML NKO 2446/38/1941. sz. 32 MM ir. PML NKO 718/1941. sz. 33 Nagy D., 1972. 187. 34 Ceglédi Hírlap, 1941. május 17. Ceglédi Függetlenség, 1941. május 18. 35 MM ir. PML NKO 20 729/41. sz. 36 Ceglédi Hírlap, 1941. december 31. 37 Ceglédi Függetlenség, 1942. márc. 8. Ceglédi Hírlap, 1942. március 8. Az egyszerű iparos közéleti beosztásait illő, hogy felsoroljuk: tagja a Pest vármegyei törvényhatóságnak és Cegléd város képviselő-testületének, a ceglédi kórház és villanytelep választmányának állandó tagja, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának vezetőségi tagja, a ceglédi Ipartestület Vezetőségének 30 éve tagja, 9 év óta elnöke, a Kultur Mozgókép színháznak vezetője, az Ipartestületi Dalárdának elnöke, a ceg-