Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

a vacsorán.

5 A háborús hírek és izgalmak között oázisként hatott a hír, hogy a városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta két napközi otthon építésének javaslatát: a Szűcs-telepen és Újvároson.

6 Ez a szándék mindenképpen dicséretes, méltó azokhoz a nagyapáikhoz, kik Cegléden már 1846^bain óvodát alapítottak.

7 Bátor hangú vezércikket közölt a földkérdésről a ceglédi Kisgazdapárt lapjában Féja Géza. „A feudális nagybirtokrendszer felszámolása ... nemzeti feladat, nemzeti szükség... A földreform csupán első lépés, de olyan lépés, mely nélkül egyetlen tervünk sem válik valóra... termelő, beszerző és értékesítő szövetkezetek szervezése útján be kell kapcsolnunk a parasztságot a kereskedelembe ..." Kevesen olvasták, de akik elolvasták, elérheibetlen messzinek tartották .. .

8 1939 tavaszán országgyűlési választásra készül az ország. A ceglédi választók hivatalos jelöltje dr. Antal István államtitkár lett, ki a ceglédi küldöttség előtt mint, „ ... a fajvédő gondolat rendíthetetlen úttörője..." mutatkozott be. Beszédében kiemelte „.., ne ismerjük el a nemzetközi szolidaritás kapcsolatát az egyes társadalmi osztályok között... a magyar munkáshoz közelebb álljon a magyar gróf, mint a külföldi munkás.. ."

9 Nem lehet csodálkozni, hogy ezzel a politikai hitvallással megbukott, pedig annyira biztosra ment, hogy kijelentette: ha másutt is megválasztják, a ceglédi mandátumot tartja meg.

10 A ceglédi rendőrkapitány így tett jelentést a Belügyminisztériumnak a választás előzményeiről: „ A Kisgazdapárt jelöltje Czirják Antal, ki beszédében a földreform és a zsidókérdés megoldását hirdette. A Nyilasikeresztespárt jelöltje vitéz Zsengellér József ny. csendőrszázados, ki a nyilasok megszokott demagóg ígéreteit hangoztatta. Beszédein túlnyomórészt földmunkások, napszámosok és törpebirtokosok vettek részt, az irreális ígéretei ellenére mintegy 4— 5000 ellenzéki szavazattal lehet számolni.. ."

и A végeredmény vitéz Zsengellér József 5683 szavazattal, dr. Antal István 5051-gyel és Czirják Antal 1003 szavazattal.

12 A politikai jobbratolódás elindult: júliusban a ceglédi MOVE díszközgyűlése vitéz Endre László alispánt díszelnökké választotta, a Magyar Revíziós Liga kéri a polgármestert — a belügyminiszter ígéretére hivatkozva — a lehetséges legnagyobb összeget biztosítsa, • s a segélyt különálló tételként irányozzák elő.

13 Megkezdték a Törteli úton a pánoéloslaktanya építését.

14 A város társadalmi problémái egyre súlyosbodtak. A nagyarányú bevonulások következtében a családok kereső nélkül maradtak. A helyzetet így jellemzi a helyi újság 1939 nyarán: „... 739 munkanélküli családfő jelentkezett ínségmunkára 2429 családtaggal és 227 munkaképtelen családfő 795 családtaggal .. ,"

15 Az ínségesek nagy száma önmagában is döbbenetes. Nemsokára az éhesek megszaporodtak, lengyel menekültek lepték el az országot, a várost. A helyi lap megható szavakkal írja: „... látjuk őket minden nap amint hoszszú csoportokban jönnek... A szemükben bánat és a hontalanság égő fájdalmának riadt szomorúsága... családok békéjét feldúlta a háború orkánja, a menekülő kis karavánok tagjai nem tudják, hogy áll-e még a kicsi házuk, hogy siratja-e még őket valaki .. ,"

16 E megható és őszinte sorokat a kormányt támogató helyi lap írta, melynek fasisztaellenes tendenciái és mémetellenessége közismert volt.

17