Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

HAZÁNK, VÁROSUNK A II. VILÁGHÁBORÚ ELSŐ ÉVEIBEN Az 1940, év hetenként két hústalan nap — hétfő és szombat — bevezetésé­vel indult. Nemsokára hiánycikk lett a szén és a fa, a piacról eltűnt a burgo­nya és a zöldség. 18 Kedd és csütörtök nem volt hústalan nap, de kedden ható­ságilag megtiltották a sertéshús árusítását, csütörtökön a borjúhús kimérését tiltották el. Júniusban merész és szokatlan nagygyűlésen felszólították Zsengel­lér József Cegléd város képviselőjét, hogy hagyja ott a nyilaskeresztes pártot, tegye le <a zöld ingjét, s legyen ia város párton ikívüli fajvédő képviselője. 19 A felszólítást ekkor még figyelmen kívül hagyta a város képviselője. Az élet egyre nehezebb lett, a gondok egyre nőttek. Június végén hivatalosan megál­lapították a vendéglői menük legkevesebb adagjait. 20 A sok politikai és közellátási hírek sötét útvesztőjében akadt egy fény­csóva is. A város vezetősége a Stefánia Védőintézettel közösen felállította a Ta­nyai Nyári Napközi Otthont a Cárák-dűlői iskolában. 21 Amíg az előző évben javasolt két városi napközi otthon megrekedt a tervnél, a tanyai napközi ott­hon felállítása talán országosan is egyedülálló tény. Növeli a jelentőségét az, hogy ezzel a bevonult férjek helyett dolgozó anyák helyzetén segítettek. 1940 tavaszán az ország politikai élete a fasiszta Németország nagy nyu­gat-európai győzelmeinek hatása alatt állott. Nyáron a magyar csapatok moz­gósítása és felvonulása Erdély határán erősen élezte a hazai háborús hangu­latot. Bár a német kormány a román—magyar ellentéteket kedvezőnek tar­totta — hiszen a két kormányt ezáltal kijátszhatta egymás ellen —, az ellentét fegyveres megoldását nem támogatta. Ennek ellenére a magyarországi helyzet rendkívül megnehezült. Ezt a helyzetet jellemzi a ceglédi polgármester jelen­tése az alispánhoz: „1940-ben tavasztól őszig 4—5000 ember vonult be a városból katonának. Ezek után 1524 embernek jár családi segély. 52 500 pengő hadisegélyt kaptunk, de nemcsak 1524 ember családját kell ellátnunk. A nincstelenek megrohamoz­ták a városházát, s a legnagyobb eréllyel sem tudtuk őket visszaszorítani. így azután naponta 350—450 embernek kell munkát adni, s a fenti összeg már feb­ruár végén elfogyott. Tény az, hogy ennyi teljesen lerongyolódott, rosszul táplált ember és asz­szony még egy évben sem fordult meg hivatalomban, mint ezen a télen. A gye­rekeket nem képesek táplálni és gyógykezeltetni. A szélsőséges téli hideg, a fű­tetlen lakás és az influenzajárvány miatt sok a beteg és a halandóság is na­gyobb. 33 000 P segélyt kérek, hogy szükségmunkákat tudjak biztosítani. Vé­gül jelentem, hogy 200 munkanélküli nevében négytagú küldöttség keresett fel, akik bárhová elmennének dolgozni az országban, mert itt tavasz előtt nem lesz munka." 22 A város polgármesterének semmi oka nem volt eltúlozni a helyze­tet, mely egyre súlyosabb lett. Rendkívül megnehezítette a város pénzügyi helyzetét, hogy ugrásszerűen megnőtt a légoltalmi célokra előirányzott összeg. Amíg 1935мШ1 1939. év vé­géig a város légoltalomra felhasznált 45 617,— P-t, 1940-ben ez az összeg meg­négyszereződött. 23 A Légvédelmi Parancsnokság ontotta a rendeleteket, s azokat — a háborús viszonyokra való tekintettel — elsősorban és maradék nélkül kel­lett végrehajtani. Elrendelték a város fontosabb segélyosztagainak a felállítását és a felszerelés teljes kiegészítését: segédrendőrök 50 fő, segédtűzoltók 60 fő, gázfelderítő járőr 12 fő, gázmentesítő járőr 26 fő, műszaki munkás 45 fő. 24 A legsürgősebb légoltalmi feladatok (légoltalmi központok, riasztó szolgálat ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom