Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

HAZÁNK, VÁROSUNK A II. VILÁGHÁBORÚ ELSŐ ÉVEIBEN Az 1940, év hetenként két hústalan nap — hétfő és szombat — bevezetésével indult. Nemsokára hiánycikk lett a szén és a fa, a piacról eltűnt a burgonya és a zöldség.

18 Kedd és csütörtök nem volt hústalan nap, de kedden hatóságilag megtiltották a sertéshús árusítását, csütörtökön a borjúhús kimérését tiltották el. Júniusban merész és szokatlan nagygyűlésen felszólították Zsengellér József Cegléd város képviselőjét, hogy hagyja ott a nyilaskeresztes pártot, tegye le <a zöld ingjét, s legyen ia város párton ikívüli fajvédő képviselője.

19 A felszólítást ekkor még figyelmen kívül hagyta a város képviselője. Az élet egyre nehezebb lett, a gondok egyre nőttek. Június végén hivatalosan megállapították a vendéglői menük legkevesebb adagjait.

20 A sok politikai és közellátási hírek sötét útvesztőjében akadt egy fénycsóva is. A város vezetősége a Stefánia Védőintézettel közösen felállította a Tanyai Nyári Napközi Otthont a Cárák-dűlői iskolában.

21 Amíg az előző évben javasolt két városi napközi otthon megrekedt a tervnél, a tanyai napközi otthon felállítása talán országosan is egyedülálló tény. Növeli a jelentőségét az, hogy ezzel a bevonult férjek helyett dolgozó anyák helyzetén segítettek. 1940 tavaszán az ország politikai élete a fasiszta Németország nagy nyugat-európai győzelmeinek hatása alatt állott. Nyáron a magyar csapatok mozgósítása és felvonulása Erdély határán erősen élezte a hazai háborús hangulatot. Bár a német kormány a román—magyar ellentéteket kedvezőnek tartotta — hiszen a két kormányt ezáltal kijátszhatta egymás ellen —, az ellentét fegyveres megoldását nem támogatta. Ennek ellenére a magyarországi helyzet rendkívül megnehezült. Ezt a helyzetet jellemzi a ceglédi polgármester jelentése az alispánhoz: „1940-ben tavasztól őszig 4—5000 ember vonult be a városból katonának. Ezek után 1524 embernek jár családi segély. 52 500 pengő hadisegélyt kaptunk, de nemcsak 1524 ember családját kell ellátnunk. A nincstelenek megrohamozták a városházát, s a legnagyobb eréllyel sem tudtuk őket visszaszorítani. így azután naponta 350—450 embernek kell munkát adni, s a fenti összeg már február végén elfogyott. Tény az, hogy ennyi teljesen lerongyolódott, rosszul táplált ember és aszszony még egy évben sem fordult meg hivatalomban, mint ezen a télen. A gyerekeket nem képesek táplálni és gyógykezeltetni. A szélsőséges téli hideg, a fűtetlen lakás és az influenzajárvány miatt sok a beteg és a halandóság is nagyobb. 33 000 P segélyt kérek, hogy szükségmunkákat tudjak biztosítani. Végül jelentem, hogy 200 munkanélküli nevében négytagú küldöttség keresett fel, akik bárhová elmennének dolgozni az országban, mert itt tavasz előtt nem lesz munka."

22 A város polgármesterének semmi oka nem volt eltúlozni a helyzetet, mely egyre súlyosabb lett. Rendkívül megnehezítette a város pénzügyi helyzetét, hogy ugrásszerűen megnőtt a légoltalmi célokra előirányzott összeg. Amíg 1935мШ1 1939. év végéig a város légoltalomra felhasznált 45 617,— P-t, 1940-ben ez az összeg megnégyszereződött.

23 A Légvédelmi Parancsnokság ontotta a rendeleteket, s azokat — a háborús viszonyokra való tekintettel — elsősorban és maradék nélkül kellett végrehajtani. Elrendelték a város fontosabb segélyosztagainak a felállítását és a felszerelés teljes kiegészítését: segédrendőrök 50 fő, segédtűzoltók 60 fő, gázfelderítő járőr 12 fő, gázmentesítő járőr 26 fő, műszaki munkás 45 fő.

24 A legsürgősebb légoltalmi feladatok (légoltalmi központok, riasztó szolgálat ki-