Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

gámiester az évek óta megszokott szöveggel utasítja el kérelmüket : ... a mai viszonyok nem alkalmasaik népgyűlés tartására. Az MSZDP XXVII. pártgyűlésén, 1930-ban végre beterjesztették az évtizedek óta várt agrárprogramot, amelyben új földreformot, a nagybirtokrendszer megszüntetését követelik; egyben kijelentik, hogy a jövő a magyar mezőgazdaságban a kisbirtokrendszeré. Ezzel a programmal indult el a vidéki agitáció. De a csendőr- és rendőrhatóságok résen voltak, mint a jelentésekből megállapíthatjuk. Minden eszközzel, terrorral igyekeztek megbénítani az agitátorok szervező munkáját és a párthelyiségek engedélyezéséit: pl. „túl alacsony", „tűzveszélyes", „földes" és hasonló komolytalan érvekkel. Ha mégis engedélyeztek valahol megalakulást, állandó megfigyelés alatt tartották az oda be- és kijövőket: nevüket felírták, a Népszavát elkobozták, lehetetlen jogcímeken adókkal, bírságokkal sújtották a résztvevőket; állítólagos tiltott gyűlések tartása miatt feljelentették őket stb. Cegléden is hasonló módon jártak el a munkásszervezetek ellen. Hulin Béla rendőrkapitány 1931-ben a BM-nek küldött jelentésében közli, hogy a Kisfaludy utcai szakszervezeti székházból is kirakja a munkásokat, mert közös udvarról nyílik a padlástérben elhelyezett pártiroda; az ellenőrzés kijátszása végett közös párt- és szakszervezeti vezetőséget hoztak létre, amely Szakszervezeti Csoportvezetőség álnéven működik, holott tagjai között 50%-ban a Vági-párt is képviselve van, amelynek tagjai közül a kommün alatt is szélsőséges elveket vallottak és ilyen tevékenységet fejtettek ki. Javaslatot teszek a szakszervezetek feloszlatására is. A volt munkásotthon épületében a város Népegészségügyi Házat szándékozik felállítani.

26 A hatóságokat valósággal kétségbeejtette a párt leventék között agitációja, melyet Urbán Pál kezdeményezett. A rendőrkapitány jelentésében elmondja, hogy a szervezés úgy történt, hogy a piactéren, az erre kijelölt helyen munkavállalás céljából gyülekező leventeköteles egyéneket, szélsőséges elemek különféle jogcímeken a Munkásotthonba édesgették, ahol ezen idő szerint négy munkásegyesület helyi csoportja székel és pártigazolványokkal látták el őket, amelyen „Föld és Szabadság" jelige és az MSZDP ceglédi vb pecsétje volt. Azzal csábítgatják a leventéket, hogy ott fűtött terem és olvasnivaló várja őket, sakkozhatnak, társasjátékokat játszhatnak. Mivel az MSZDP, mint alapszabállyal működő egyesület, tevékenységét nem korlátozhatom; kémem soron kívüli véleményéit, hogy van-e jogalap e felette veszélyes munkálkodás megakadályozására s esetleg a megtorlásra.

27 A ceglédi rendőrkapitány tevékenységének centrumában a helyi munkásmozgalom visszaszorítása, gúzsbakötése állott. Ennek érdekében minden törvényes és törvénytelen eszközt felhasznált. Hetente küldözgette a BM-nek a szervezeteket betiltó javaslatait. Kémei és besúgói azonnal jelentették a munkásság mindennemű megmozdulását, s ő a csendőrnyomozókkal együtt azonnal lecsapott a szervezkedőkre. A munkásszervezetek azonban rövidebb-hosszabb hallgatás után ismét hallattak magukról. Urbán Pálék 1934 januárjában ismét kérték a városháza nagytermét népgyűlés tartására —ezt ismét elutasítja a polgármester, írván, hogy nem akarja rendszerré tenni a közgyűlési termet pártgyűlés felhasználására. Urbán és még száz társa levelet intézett a FM miniszterhez, s mint írják, sok ezer ceglédi földmunkás várja a miniszter válaszát: alacsonyak a napszámbérek; utasítsa a polgármestert a közgyűlési terem átadására népgyűlés tartására; adják vissza munkásotthonunk épületét, melyből leventekaszárnyát csináltak stb. A levélre válasz nem érkezett.

28 Urbán Pál idős kora ellenére (80 éves) politikai jogait is visszakövetelte, 397