Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

Pedig minderre nagy szükség lett volna, mert annak ellenére, hogy a rövidlátó nagygazdák a városi közgyűlésen azzal ellenezték az ipari üzemek létesítését, hogy ez majd a mezőgazdaságban munkaerőhiányt okoz, a ceglédi mezőgazdasági munkások az 1940-es évek elején seregestől jártak dolgozni a fővárosi gyárakba.

123 Felmerül a kérdés, hogy a város vezetősége, a polgármester, a tanács és a közgyűlés mit tett a város fejlesztéséért, intézkedései, létesítményei mennyiben segítették a várost a fejlődésben, és hogy ezek az intézkedések, létesítmények a város lakossága rétegei közül melyiknek az érdekében történtek. A város vezetőjének, a polgármesternek a legfontosabb feladata a „belső front", tehát az ellenforradalom konszolidálása volt. S amikor beiktatásakor azt kérte a városi képviselőktől, hogy a politikát polgármestersége alatt kapcsolják ki a közgyűlésből, akkor tulajdonképpen a pártok összefogását kívánta a haladó erők ellen. Akár a tanács, akár a polgármester, akár a közgyűlés kezdeményezett valamit, anniak a hátterében a legtöbbször ez a meggondolás állott.. Sárkány Gyulát, az addigi helyettes polgármestert 1921. november 26-án választotta meg véglegesen polgármesterré a város közgyűlése. Ezen a közgyűlésen tartott programbeszédében az utak rendbe hozását, kisvasutak létesítését, kórház, színház, polgári fiú- és leányiskola építését és a jövedelem fokozása érdekében városi szőlő telep felállítását tűzte ki célul.

124 Az 1886 :XXII. te. alapján működő városi képviselő-testület 1929. november 21-én tartotta utolsó ülését. Ugyanis ekkor az 1929 :XXX. te. alapján Cegléd rendezett tanácsú város megyei várossá alakult át, megszűnt a tanács, a képviselő-testületet átszervezték. Ezen az utolsó közgyűlésen a polgármester beszámolt arról, hogy mit valósított meg programjából. Kifizették a háború utáni első években felvett igen jelentős összegű városi adósságokat, ezáltal tehermentessé vált a városi közpénztár és a villanytelep. Csecsemővédő intézetet, fertőtlenítő intézetet, szülészeti és női kórházat, katonai gyengélkedőt állítottak fel, és megnyitásra várt a 75 ágyas új városi kórház. A város kül- és belterületén fásítani, erdősíteni kezdtek, a bel- és vadvizek levezetésére elkezdődött a Szücstelepi csatorna továbbépítése, a bedéi árok és áteresz, valamint a hengermalmi árok mélyítése. Tíz új tanyai iskolát építettek, megkezdődött a gazdasági népiskola felépítése. A város támogatta az ipartestületi kultúrház, valamint az újvárosi népház építését. A városi könyvtárat nyilvánossá tették, és a város felkarolta az iskolán kívüli népművelést. A Széchenyi úton kislakásokat építettek, házépítési kölcsönöket adtak. Támogatták a rokkantegyesületet és a nyomorenyhítési akciót. Rentábilissá tették a városi üzemeket (villanytelep, központi szeszfőzde), és városi takarékpénztárát létesítettek. Karbantartották a régi kövesutakat. A Jászberényi, Széchenyi, Pesti, Mária és Népkör utcák kb. 6 km hosszban új burkolást kaptak, és a határban 28 km hosszúságban kiépítették a törlteli, niagykátai és lajosmizsei utakat. A piaorendezés terén megtették a kezdő lépéseket a vásártér rendezésére és az új sertéspiac modern mázsaházzal való ellátására. A Budai úton új csendőrlaktanyát építettek, felépült a Nemzeti Bank fióképülete, a postapalota, és az adóhivatal. Támogatta a város a leventeintézményt, a sportegyesületeket és a sportpálya építését.

125 Az 1921-ben meghirdetett programnak megfelelően tehát elkezdődött az Utak rendbe hozása. S a Speyer-ikölcsönnel lehetőség nyílott arra, hogy kisvasút 370