Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

foglalkozott kereskedelemmel. 1930-ban az önálló kereskedők száma 525 volt, ez a szám 1940-re 670-ig emelkedett.

64 Tehát 1930-ban a kereskedelemiből élőknek csak fele volt önálló kereskedő, a többi ezeknek az alkalmazottja volt. Nagykereskedő egyáltalán nem volt a városban — ez a főváros közelségével magyarázható —, az önálló kereskedők közül is csak 293-nak volt nyílt üzlete, a többi piaci árus vagy kofa volt.

65 A város lakosságának a mezőgazdasággal és az iparral foglalkozók után legjelentősebb rétege (1920-ban 7,1%, 1930-ban 4,8%) a vasutasság volt. Ezt a magas százalékot indokolja, hogy Cegléd vasúti csomópont, itt volt a MÁV egyik osztálymérnöksége és fűtőháza.

66 Az 1920 és 1930 közötti csökkenésnek az oka a szanálással kapcsolatos elbocsátások. A fix fizetésből élő vasúti alkalmazottak, a közszolgálatiban levők, a szabad foglalkozásúak, katonák, nyugdíjasok és tőkepénzesek a város lakosságának ebben a korszakban apróbb változásoktól eltekintve általában 17%-át tették ki. Ezt a réteget legkevésbé érintették a gazdasági élet változásai. Összefoglalva, a város lakosságának foglalkozási megoszlása %-ban kifejezve a következő: 1920 1930 54,0 50,0 18,0 19,6 4,3 5,3 17,0 18,0 5,9 5,9 0,8 1,2 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Fixfizetéses Napszámos, házicseléd Egyéb Ez a megoszlás világosan mutatja Cegléd agrárváros jellegét. Ezt különösen mutatja még az is, hogy Cegléd város lakosságának igen jelentékeny része külterületen, tanyákon él. 1920-ban 10 317-en, 1930-ban 11 892-en laktak tanyákon.

67 Nagyobb külterületi lakott helyek a következők: öregszőlők 1174 Nyomási tanyák 1297 Kistelek 1115 Gerje 978 Ugyer 832 1920-ban a város lakosságának tehát 23%-a, 1930-ban pedig 31%-a lakott tanyákon, a mezőgazdaságból élőknek pedig 49, illetve 64%-a. Három tanyatípus alakult ki Cegléd város határában;, az egyik a nagygazdiatanya, amelynek a gazdája állandóan a városban élt, csak a cselédeit tartotta kint (a mezőgazdasági cselédek 85%-a a tanyákon élt). A második típus, az úgynevezett kisgazdatanya. Ezeknek 2

/з része a tíz holdon aluliaknak a kezén volt. A harmadik típus a haszonfoéres tanyák.

68 Az egyes foglalkozási ágak belső tagolódása, mint az előbbiekben látható volt, különösen a mezőgazdaságból élőknél mutatott igen nagy vagyoni különbségeket. A mezőgazdaságból élők 8%^-a volt 20 holdon felüli (az 50 holdon felüliek száma 1,5%), tehát olyan földbirtokkal rendelkező, amely már biztos megélhetést nyújthatott. Az iparból élőknek 14%-a dolgozott segéddel, a kereskedelemből élők közül pedig 50%-nak volt saját üzlete. Ez a három csoport ösz-