Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

Ezt a birtokmegoszlást egy másik, de nem a földbirtokviszonyokra, hanem a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó (s éppen ezért az előzőtől eltérő adatokat tartalmazó) statisztikai felvétel alapján az 5—50 holdas kategóriánál még tovább is részletezni lehet :

43 a gazdaságok száma területe 5—10 hold 718 5 077 10—20 hold 646 9193 20—50 hold 473 13 874 Ehhez a birtokmegoszlási statisztikához hozzá kell fűzni azt, hogy nagybirtok tulajdonképpen a statisztikában mutatkozó adatok ellenére sern volt Cegléden. Ugyanis a vailáisalap birtokában levő 4948, Cegléd város birtokában levő 2059, a református egyház birtokában levő 755, a katolikus egyház birtokában levő 629 kat. hold területek, tehát a statisztikában szereplő 500 holdon felüli kategóriák, kisebb-nagyobb bérletekbe voltak adva. Volt ezek között a bérletek között 450 holdas is, 378 holdas is, de több, mint 3500 hold kishaszonbérletek között oszlott meg. A 100—500 holdas kategóriában levő birtokok közül is néhány hasonlóképpen kisbórletbe volt adva.

44 Azt, hogy Cegléden nem volt nagybirtok, régebben ideális állapotnak tüntették fel.

45 Azonban, ha megnézzük azt, hogy az egyes kategóriák %-arányban hogyan részesedtek a város területéből, a kép kevésbé lesz ideális. Az 500 holdon aluli kategóriák arányos megoszlása a következő voit:

46 . % birtokok száma % terület 36,00 2,47 36,00 15,47 11,80 13,91 8,63 20,45 6,14 31,04 $ %t 0,07 0,52 Tehát a létminimumhoz egyáltalán nem elegendő 1 hold alatti és a létminimumot alig megközelítő 1—5 holdnyi birtokok száma 72% volt, és ezek a város földterületének alig 18%-át jelentették. A földterület 68%-a volt a 10 holdon felüli birtokosok kezén, akik az összes birtokosoknak csupán 16%-át tették ki. Mindehhez még, hogy a kép teljesebb legyen, hozzá kell adni azt, hogy csupán a Cegléd határában haszonbérelt 13 675 hold terület csaknem 90%-át (12 1Î9 hold) a 10 holdon felüliek bírták. Ez a réteg volt az, amely Cegléd határán kívül körülbelül még 60 000 kat. hold földet, tehát a város határánál jóval nagyobb területet bírt részint bérlet-, részint öröktulajdon formájában.

47 A Nagykőrös határába eső csemői részen 3500 hold volt ceglédi kézen,

48 de Abonyban, Törtelen,

49 sőt a Tiszántúlon is szereztek birtokokat ceglédiek.

50 Az 1930-as népszámlálás szerint 8799 kereső fő élt mezőgazdaságból. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a birtokmegoszlási adatok egy olyan statisztikai fel— 1 hold 1— 5 hold 5— 10 hold 10— 20 hold 20— 50 hold 50—100 hold 100—200 hold 200—500 hold 360