Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)
с) Könyvtárügy A Tanácsköztársaság művelődési politikája középpontjába állította a néptömegek kulturális érdeklődésének kielégítését: így a könyvtári ellátottságot is. A kiadott rendeletekben szó esik a tudományos és közművelődési könyvtárak állami köztulajdonba vételéről. Cegléden a rendeletek szellemében fogtak hozzá a köztulajdonba vétel és rendszerezés munkájához. A városban különös jelentőséggel bírt eme elhatározás, mert városi könyvtár nem volt, bár ennek hiányát mindenki érezte. Viszont számos, szétszórt egyesületi könyvtár működött. A direktórium április elején kijelölte azokat a szakembereket, akik a könyvtárak összevonását végezték: Habony József és Sárkány József személyében. A gimnázium diákjai segítették munkájukat. A könyvek gyűjtése során 7310 kötet gyűlt össze: ennek zömét a volt Kaszinó könyvtára adta. Munkájuk közben felmerült az is, hogy pl. a gimnázium könyvtári anyagát is begyűjtsék-e? ffiszen a gimnáziumban volt Cegléden az egyetlen tudományos jellegű könyvgyűjtemény, s ennek beolvasztása tudományos könyvtári jelleget adott volna a létesülő városi könyvtárnak. Sárkány József a gimnázium tanára és a múzeum igazgatója úgy döntött, hogy az új könyvtárnak közművelődési jellege kell hogy legyen: a gimnáziumé pedig lényegében tanári szakkönyvtár, ezért külön kívánták fejleszteni a jövő városi könyvtárát, mint közművelődési, a gimnáziumét pedig: mint a város tudományos szakkönyvtárát. 24 Az összegyűlt anyagot erős selejtezésnek vetették alá, mintegy 2000 kötetet kirostáltak. A selejtezés elvi szempontjait megtaláljuk a Népakaratban: — Kik lesznek a kommunizmus kedvenc írói? címmel: .semmi esetre sem Beniczkyné Bajza Lenke, Ohnet, Mar litt... helyettük Gorkij, Zola, France, Révész Béla... A selejtezés után jelentették a direktóriumnak 5359 kötet nyilvántartásba vételét. Gondot okozott az új könyvtár elhelyezése. Érthető : ekkora tömeg könyv még nem gyűlt össze Cegléden eddig egyetlen könyvtárban sem. A szervezők az olvasók kényelmére is gondoltak, amikor nyilvános olvasótermet szerettek volna létesíteni az új könyvtár mellett. Több helyiségben is szemlét tartottak, végül a volt Népkör helyiségeit kérték a direktóriumtól. Miközben a még ömlesztett állapotban levő könyvek feldolgozásán munkálkodtak, kialakultak elképzeléseik az új közkönyvtárról. Céljuknak tartották minél több olvasó bevonását s ezek tudatos irodalmi, világnézeti nevelését. A kölcsönzést díjtalannak képzelték. Ez lett volna a városban az első díjtalan kölcsönkönyvtár. A tervek — sajnos — nem valósulhattak meg. Az összegyűjtött könyvanyagot a Tanácsköztársaság bukása után volt tulajdonosaik ismét visszavették. Az elvégzett munka azonbian nem volt hiábavaló, mert ráirányítoitta a figyelmet a városi könyvtár felállításának szükségességére és lehetőségeire. Nem tartjuk véletlennek, hogy 1920-ban a város akkori vezetősége elhatározta a városi könyvtár létesítését, amelynek gondolatát előzőleg, mintegy 20 éven át hiába próbált valóra váltani. Azonban a 19-es könyvtárügy szelleméből, könyvtári módszereiből semmit sem hasznosított. A Tanácsköztársasáig időszaka ennek ellenére nagy jelentőségű volt a helyi könyvtárügy történetében. Ebben a vonatkozásban 1919 J ig három megoldatlan probléma adódott: a város társadalmának atomizálódása szükségszerűen magá342
