Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

Ennek értelmében Várkonyi hívei Öbecsére országos érteikezletet hívtak egybe a karácsonyi ünnepek idején. Az értekezlet célja elsősorban a ceglédi kongreszszus előkészítése volt. Meghatározták a szervezkedés formáit és megerősítették az önálló szakmai szervezkedés gondolatát. Határozottan kimondták, hogy megtiltják a budapesti pártvezetőségnek, hogy szakügyükbe mint illetéktelen beavatkozzék. Felszólították a földmunkásokat, hogy ne menjenek el a Budapestre hirdetett kongresszusra.

69 A pártvezetőség ugyanis az óbecsei értekezlet meghirdetésének és a ceglédi előkészületeknek a hírére 1897. január 31-re Budapestre ellenértekezletet hívott össze. A később megjelent felhívás 15 község kérésére hivatkozott és azzal indokolta lépését, hogy ne történhessen meg, hogy „egyes személyek" a saját szakállukra, a pártfegyelem megsértésével szervezkedjenek.

70 A pártvezetőség úgy vélte, hogy az ellenkongresszus meghirdetésével és a ceglédihez hasonló napirenddel elhódíthatja Várkonyitól az alföldi mozgalom irányítását. Nem is sejtették, hogy Várkonyinak mekkora volt ekkorra már a népszerűsége az Alföldön. „Várkonyi működéséről úgy a napilapok, mint a szociáldemokrata közlönyök igen kicsinylően nyilatkozták és fogalmuk sem volt azon befolyásról, melyet ezen földműves szülőktől származó s a nép gondolkodásmódját ismerő ember egész megyék népességére gyakorolt."

71 Különösen fontosnak tartotta a pártvezetőség, hogy a mozgalomban hangadó vezetőket visszahódítsa Várkonyitól. A már említett orosházi és ceglédi kísérletek végül eredménnyel jártak. Még 1896 novemberében megnyerték Csizmadia Sándort, aki addig a Földmívelő szerkesztője volt. Megnyerték az orosházi párt volt vezetőit, Szálai Istvánt és Szemenyei Imrét, akiket az ottani szervezet leváltott. Végül Ceglédről Urbán Pált. Urbán megnyeréséért mindent megtettek, hiszen Várkonyi számára oly kedves ceglédi mozgalom irányítását akarták ezzel a kezéből kivenni és tekintettel a ceglédi kongresszusra is, Urbán szerepe döntő lehetett számúikra. Rády gyakori ceglédi útjai nem maradtak hatás nélkül, sikerült Urbánnal elhitetnie, hogy Várkonyi elárulta a mozgalmat és szocialista eszméket. Urbán Pál bekerült a budapesti kongresszus előkészítő bizottságába és a következőkben is jelentős szerepekhez juttatta őt a pártvezetőség. Urbánt ténylegesen tántoríthatatlan elvhűsége miatt sikerült megnyerniük, becsületességéhez nem férhet kétség, azt azonban nem vette észre, hogy most is és a későbbiekben is eszköznek használta fel őt a pártvezetőség Várkonyi ellen. Személyének ilyen mérvű elismerése részükről különben soha nem jöhetett volna szóba. Az előkészítő bizottság tagjai voltak még Budapetről Teszársz Károly, Rády Sándor, Lóránd Richárd, Kürschner Jakab, Kiss Károly és Rigó János (Szabadka), Szálai és Szemenyei Orosházáról. A belügyminiszter köriratában a legéberebb megfigyelésüket rendelte el. A köriratot Gufoody polgármester is megkapta a főispán közbejöttével.

72 A budapesti kongresszuson Urbán megbecsülését azzal is kifejezésre juttatták, hogy már első napon őt ültették az elnöki székbe. Ö volt az egyik napirendi pont előadója és többször felszólalt, végül pedig beválasztották az országos 11-es bizottság tagjai sorába. Ez utóbbi tisztség elnyerése nem okozhatott gondot, mert a kongresszuson mindössze 15 volt a ténylegesen földmunkások száma, a többiek vidéki iparosok, vagy ipari munkások voltak. Napirendre került a Várkonyi-ügy is a kongresszuson. Bizottságot hoztak létre — melynek Urbán is tagja volt —, hogy megvizsgálják Várkonyi viselt dolgait és döntsenek a kérdésben. A bizottság Várkonyit is felkereste, de állí303