Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

26. kép. Vallásfelekezetek térbeli megoszlásának térképe. a katolikus templom előtti „köpködő" volt, ahol vasárnaponként munkaalkalomra várva csoportosultak. A jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig lezajlott gazdasági, társadalmi folyamatok eredményeként a település külső képe is átalakult.

86 Az 1820as években az uradalom által megkezdett városrendezést az 1836. évi nagy tűzvész megkönnyítette. Ebben az időben a belterület két, egymástól funkciójában élesen elváló részre oszlott. A lakóházak tömbjét 3 oldalról az aklok övezték, ahová a (túlnyomórészt) negyedtelkes gazdák földjük terményeit rakodták, illetve az istállókban jószágállományukat teleltették. A belterület két övezetét széles utak (Széchenyi üt, Déli út, Alszegi út, Felszegi út) választották el egymástól. Túlnyomórészt ezen utak mentén helyezkedtek el a szárazmalmok, amelyekben a lakosság gabonáját megőrlette. A lakóháziak túlnyomó többsége sár- vagy vályogfallal épült, náddal, „gizgazzal", gyékénnyel, kákával, zsúppal fedték. A kőfalra cseréptetővel épült házak száma az ötvenet sem érte el.

87 A lakóházak 255