Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

A XIX. század második felének folyamán a kapitalista viszonyok fokozatos kiteljesedésével, a lezajlott gazdasági átalakulással párhuzamosan a társadalmi, foglalkozási rétegződés is megváltozott. A keresők aránya a századfordulóra megduplázódott, a segítő családtagokat is ideszámítva 41,7%-ra nőtt. A mezőgazdasági népesség aránya, de konkrét száma is csökkenő tendenciát mutat a XX. század első évtizedében, ami azért meglepő ebben az időszakban is folyt az uradalmi legelőg parcellázása. Ennek hatása a birtokos és mezőgazdasági munkásrétegek arányeltolódásában jelentkezett. Az agrárnépessé4, tábla 1900 % 1910 % összes kereső 12 570 41,7 14 241 42,0 összes eltartott 17 536 48,3 19 701 48,0 összes lakosság 30 108 100,0 33 942 100.0 mezőg. birtokos kereső 4 488 14,8 4 429 13,0 és bérlő eltartott 6 709 22,2 6 999 20,6 mezőg. munkás kereső 3 101 10,3 2 358 7.0 eltartott 4 971 18,1 3 746 11.0 ipar kereső 2 235 7,4 2 838 8,4 eltartott 2 787 9,2 3 497 10,3 teherh. kereső 481 1,6 569 1,6 eltartott 581 1,9 700 2,0 közlekedés kereső 391 1,3 955 2,8 eltartott 990 3,0 2 235 6,6 közsz. szabad kereső 371 1,2 488 1,4 fogl. eltartott 711 2,3 775 2,3 napszámos kereső 215 0,7 544 1,6 eltartott 135 0,4 734 2,2 házicseléd kereső 578 1,9 716 2,1 eltartott 22 0,07 17 0,05 egyéb ismeretlen kereső 504 1,6 869 2,5 eltartott 573 1,9 951 2,8 gen kívül minden társadalmi és foglalkozási réteg százalékaránya növekedett a. lakosságban, legintenzívebben az iparban és a közlekedésben foglalkoztatottaké. Mind ez a társadalomszerkezet városiasodásának jele volt.

85 A jobbágyfelszabadítás utáni állapothoz képest a rétegződés differenciáltabbá vált. A város leggazdagabb polgárainak jövedelme már nemcsak egyetlen termelési ágból származott. A vezető polgárság kezében voltak a legjelentősebb ipari és kereskedelmi vállalkozások, de sdk tőkét fektettek szőlőbirtokokba és háztulajdonba is. E rétegnek a XIX. század 80-as évtizedére sikerült magához ragadni a város vezetését. Éles helyi politikai harc során szorították ki a vezetésből a régi nagygazdaréteget, amelynek hatalma még a feudális korban felhalmozott, helyi viszonylatban jelentős nagyságú földbirtokon alapult. A leggazdagabb polgárság e két rétege nemcsak származásában, gazdasági hátterében különült el egymástól, de társadalmi érintkezésében is. A modernebb, finánctőkés jellegű vezető réteg társadalmi életének színtere az Űri Kaszinó volt, a régi ceglédi birtokosokból álló másik párt tagjai a Népkörben találkoztak. Külön helyiséget béreltek a rendszeres társas összejövetelek céljára a kereskedők és az iparosok is. A iközépbirtokos gazdák az újvárosi körben találták meg a társadalmi rtéeghelyzetüknek megfelelő szórakozóhelyet. A munkásrétegek az iparosegyleten kívül a különböző szakmai szervezetek helyiségeiben tölthették ráérő idejüket. Az agrárproletariátus számára a „társas élet" színtere 254