Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)
a permetezőgépek is terjedni kezdtek. Rónay János bádogostól a város 20 db permetezőt vásárolt 1892-ben, amit bérbe adtak a gazdáknak. Lugosi Ferenc lakatosmester pedig saját tervezésű gépeit gyártotta „permetezőgyárában". 34 Egyes gazdáknál már a jobbágyfelszabadítás előtti időkben is komoly jövedelemforrást jelentett a szőlőkben nevelt gyümölcsfák haszna. Csurgai Ferenc egésztelkes gazdának 1846 j ban 514 forint jövedelme származott a szőleiben termett különféle gyümölcsök, főleg alma és szilva eladásából. A gyümölcstermelés fejlesztése, a nemesítés két ágon indult meg a jobbágyfelszabadítás után. Részben magánszemélyek munkájának eredménye, részben pedig a városi faiskola volt az alapja a nemesített fajták elterjedésének. A városi faiskola 1857-^ben már működött, kétholdnyi területen. A város felismerve a gyümölcstermelés gazdasági hasznát, a nemesítés előnyeit, 1862-re már 17 holdra növelte a területet, a budai faiskolából pedig oltógallyakat vásároltak a faiskola számára. A város 1863-ban új kertészt alkalmazott Kökény Sándor személyében, a vasút szomszédságában levő területen pedig 22 holdra növelte a faiskola területét. A kertész szerződésében kikötötték, hogy az iskolások számára csütörtökönként és szombatonként elméleti és gyakorlati tanítást köteles adni. Az 1870-es évekre a megnövelt területű, okleveles kertész vezetése alatt álló faiskola szépen felfejlődött. 1871-ben 46-fajta nemesített almát írtak össze, mintegy 11 ezer darabot, nemesített kajszi- és őszi csemete pedig 1500 darab volt. Az 1879-ben lefolytatott vizsgálat alkalmával a szakértők szerint a városé volt a környék legkiválóbban kezelt faiskolája. A kertész ekkor már Unghváry László volt. 35 A városi kertész Unghváry László néhány év elteltével, 1885-ben önálló vállalkozásba fogott. Sajnos nem állnak rendelkezésre megfelelő források ennek a ceglédi viszonylatban páratlan méretű és sikeres vállalkozásnak a feldolgozásához, így csak nagy vonalakban tudom ismertetni történetének korszakunkhoz kapcsolódó szakaszát. Az általa létrehozott faiskola lendületesen fejlődött. A csemői parcellákból, illetve más határrészeken vásárolt földekből területe hamarosan 1600 holdra nőtt. 18964эап pénzügyi nehézségei támadtak, de a ceglédi gazdák hitelezték neki a vállalkozás folytatásához szükséges pénzösz•szeget. Az újságban közzétett felhívás szerint nem szabad elveszni hagyni egy olyan vállalkozást, amely munkacsúcsok idején 600 szegény embert is foglalkoztatott, naponta átlagosan pedig 150—200 embernek adott munkát. A hitellel sikerült áthidalni pénzügyi nehézségeit. 1898 őszén már külföldi megrendelői is voltak, egy bécsi faiskolának szállított 30 000 nemesített csemetét. {18. kép.) A csemői szőlők termőre fordulásával a Kossuth Ferenc utcában hatalmas, mind a mai napig üzemelő, modern borpincészetet létesített. Az építkezéshez 1907-ben fogott hozzá. Ebben az esztendőben szőlő- és gyümölcstelepeinek értéke 600 ezer, az eladott, illetve tárolt bor ára pedig 70 ezer korona volt. 1916-ban pedig gazdasági vasutat akart építeni a vasútállomás és a törteli út menti bérelt földjei között. 36 A sikeres vállalkozó Unghváry Lászlót megelőzően is voltak ma már elfeledett munkásai a növénynemesítésnek. A vármegyei jutalomdíjra kettőt javasolt közülük 1870-ben a város: Hoiszák Vencel városi kertészt és Richl Antal vendéglőst. Ez utóbbi saját kertjében „több ezerre menő gyümölcsfát ültetett, dísznövényekkel, bokrokkal felékesítette, hogy ezen kert a városi lakosság igen kedves mulatóhelyévé vált". 37 Az ő munkájuk is közrejátszott abban, hogy az 1895. évi mezőgazdasági .statisztika szerint Cegléd város, még a megye járásait is megelőzve, a harma234
