Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

vetőgép, amelyből — a szántóföldhöz arányítva — valamelyest kevesebb volt, mint Nagykőrösön.

30 A 100 kh-nál nagyobb gazdaságok és gépek _„

атя egy gépre eső szama szántóterület Nagykőrös Cegléd Cegléd Nagykőrös gazdaság és szántó 42 97 7855 15132 kh lokomobil 7 3 1309 5 044 járgány 4 9 1693 1681 cséplőszekrény 9 2 872 7 566 vetőgép 12 33 654 459 rosta 44 76 178 198 eke 235 426 33 30 triőr 1 19 7855 743 szecskavágó 17 31 462 488 borona 95 161 82 94 henger 43 34 182 445 A szemnyerés gépi eszközei az 1895. évi statisztika szerint viszont sokkal elterjedtebbek voltak Cegléden, mint Nagykőrösön, 1878-Jban Cegléden már 9 darab gőzcséplő működött, számuk négy év alatt húszra növekedett. Egy 1881. évi „takarási szerződésben" már a gépelési munkák is szerepelnék. Az első világháborút megelőzően pedig 54 darab, összesen 317 LE teljesítményű gőzcséplőgép működött a városban. (Lásd 7. kép.) A gőzgépek mellett a benzinmotorok is megjelentek már, 6 traktor 39 LE teljesítményt szolgáltatott. 1913ben pedig kísérletképpen villanymotor meghajtású géppel csépeltek. Dobos László gazdatanácsnok nagyon jó véleménnyel volt a kísérletről: „A városi villanytelep a múlt hét folyamán őze József tanyáján villanyos motor által hajtott cséplővel az ott megfordult gazdák legnagyobb megelégedésére búzát és árpát csépelt." A kísérlet olyan sikeres volt, hogy küldöttséget szándékoztak Ikervárra és Galántára küldeni a mozgó gépek villanyerővel történő meghajtásának lehetőségeit tanulmányozni. Ilyen „mozgó gép" csak egy volt Cegléden, a Hartyáni Imre által használt 18 LE-s John Fowler típusú gőzeke. A legkedveltebb gőzkazántípusok a Koffer—Schrantz, M. Ä. V. és az Egyesült Magyar Gépgyár gyártmányai voltak. A cséplőgépek közül szintén a Hoffer— Schrantz, és a M. Á. V. gyártmányai, valamint a Nicholson garnitúrák (kazán és cséplő) voltak a legelterjedtebbek. A bércséplés jelentős ipari jellegű vállalkozássá nőtte ki magát. 1908-ban 37 a cséplőgép-tulajdonosok száma, közülük 6 virilis jogon képviselő-testületi tag (egyéb vagyonuk alapján) volt. 19134>an Lugosi Ferenc lakatos, permetezőgép-gyárosnak 6 garnitúra, Közel Antal virilis fuvarosnak 3 garnitúra cséplőgépe is volt. Rajtuk kívül még 4 személynek volt 2—3 cséplőgarnitúrája.

31 Cegléden a szőlőművelés már a jobbágyfelszabadítás előtt is jelentős nagyságú területen folyt. A szőlők területe 1895-ig mintegy 300 holddal, az 1854. évinek 17 százalékával növekedett, túlnyomórészt a kiosztott legelőkön szétszórtan épült tanyák mellett telepített kisebb-nagyobb darabokkal. A szőlőtelepítés igazán nagy lendületet a századforduló körül vett. Az uradalmi legelők parcellázása, amely 1071 holdnak 5 holdas darabokban történő eladásával kezdődött 1896-ban, egybeesett a homoki szőlőkonjunktúrával, amely az orszá231