Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

I fele a 19—22 évesek közül került ki (72 fő), a fentmaradó 24 személy közül 19-et a 23—30 év közötti, 5 főt pedig a 30-on felüli ceglédi férfiak adtak. (Egynek az életévét nem közli a jegyzék.) A fenti arányokon alig változtat, hogy az október 5-én kelt, és a Károlyilovasokhoz besorozott 7 ceglédit tartalmazó összeírást is itt vesszük figyelembe.

45 Ezek — mivel 19 és 20 évesek voltak — némileg módosítják ugyan a fenti részletezés adatait, de azt csak megerősítik, hogy ceglédiek közül is — a rendelkezésre álló csekély adatok alapján! — az ifjúság adta szeptember elején a kiállított had zömét. A korábbiakban már szóltunk arról, milyen nehézkes volt a 19—22 évesek jelentős részét összeírni Cegléden. A jegyzékbe vett és kimutathatóan otthon tartózkodó 608 fő sem volt mind egészséges, közülük többen a későbbiek folyamán a törvényben is elismert — úgy mondhatnánk —, családfenntartói feladatai miatt, mentesítést kapott. Többen „makacskodtak" vagy a város tizedeinek egyikében sem voltak fellelhetők. Később kelteződtek azok a dokumentumok, amelyekről alább szólunk, de téma szerint idetartoznak. Már 1848. szeptember 23-i ülésen tárgyalt arról a tanács, hogy a városon követelt további 78 önkéntest hogyan állítsa ki.

45 Mivel az sem hozott eredményt, hogy a lelkészek a szószékről is hirdették az ügy fontosságát, az elöljáróság az összeírás alapján a sorshúzás eszközeihez folyamodott. A még így is vonakodókra 20 nemzetőrt küldött. Ezek sem jártak eredménnyel, mert a következő ülésen egy hét múlva ez került a jegyzőkönyvbe: „A honvédekhez még hívántató 78 egyének összeírása s' sorshúzás utján eszközlendő kiállítására rendelt bizotmány (sic!) az iránt tett panaszt, hogy sem magok a 19 és 20 évesek, sem pedig ezek szülei több ízbeni hivatások daczára élőttök beíratás végett meg nem jelennek s hogy a segítségül melléjök adott 24 (!) nemzetőr a vonakodók előidézésére nem elegendő."

46 (Kiem. B. M.) A tanácsülés végül úgy döntött, hogy mivel a 19 évesek közül nem került ki a 78 fő, sorshúzás alá esnek a 20 évesek isï

1 Tagadhatatlan, hogy lehettek és voltak is, akik vonakodtak a jelentkezéstől, a sorshúzástól, de a helyzet valódi mibenlétét a fenti fél mondat világítja meg jobban. A tanács „kényszer-intézkedéseire" Kossuth toborzóútjának ceglédi eseményei után hét, illetve tíz nap múlva került sor, akkor, amikor — mint tudjuk és a későbbiekben látni fogjuk — a városból már tömegesen csatlakoztak a honvédelem zászlaja alá. Ezek között (akikről pontos számadatok nincsenek, akikről összeírások nem készültek) biztosan és joggal kereshetők és fellelhetők — az egyéb korosztályokon kívül — a fegyverfogásra törvényben kötelezett 19—22 éves ceglédiek is. Fentebb a szeptember 11-i újonctörvény isimertetésekor láttuk, hogy az lehetőséget biztosít helyettes állítására. A fentmaradt összeírások szerint Ceglédről mintegy 30 személy élt ezzel és fogadott mást maga helyett.

48 • A NÉPFELKELÉS MEGINDÍTÁSA ÉS MEGSZERVEZÉSE Az újoncozási törvény ismertetésekor röviden már szóltunk a szeptember elején bekövetkezett országos politikai eseményekről. Ezt kiegészítendően említjük meg, hogy Kossuth a szeptember 4-i képviselőházi ülésen — a Batthyány—