Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

Ugyanakkor a város vezetősége elismerte, hogy ilyenformán nem lehetett minden századnál „egyforma rendet és választási módot tartani". A megválasztott tisztek személyével kapcsolatosan felmerült kifogások között anyagi okok nem húzódhattak meg, hiszen illetményt csak községük határán túl teljesített szolgálataikért kaptak a nemzetőrök. A parancsnokok kiválasztásánál annál inkább — s főleg a város vezetősége részéről — számításba jöhetett, hogy a törvény értelmében béke idején a nemzetőrség feladata a „szükséges rendőri intézkedések" megtétele lesz. Természetesen lehettek személyi és tekintélyelvi motivációi is a választások utáni észrevételeknek. Az sem zárható ki, hogy a tanács egyrészt a maga ajánlólistájával, az ebből általa különböző indoklással esetleg kihagyott személyekkel, másrészt a sietősen és főként — saját döntését is figyelmen kívül hagyó — „szeparált" választási módszerével kavarta fel a nemzetőrök kedélyét. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű választás lebonyolításához szükség volt előkészületekre, jelöltlistára stb., de feltehető, hogy — a törvényben ugyan aprólékosan nem részletezett, közelebbről meg nem határozott — formai és esetleg lényegi-tartalmi szabálytalanságok és felfogásbeli, értelmezési különbségek váltották ki a nemzetőrség és tisztjeik, valamint a városi tanács közötti ellentéteket. További feszültségekről, a véleménykülönbségek elsimulásáról nincsenek adatok, így a valóságos indítékok és okok nem állapíthatók meg. Ezek után röviden a ceglédi nemzetőrök társadalmi, foglalkozási megoszlását vizsgáljuk meg. A fentiekben szóltunk a törvényben megszabott cenzusról. Ehhez annyit, hogy a ceglédi nemzetőrlisták csak elvétve jelzik a foglalkozást, illetve utalnak társadalmi, vagyoni helyzetre, és akkor sem mindig egyértelműen. Ezek alapján a mintegy 1600 összeírt nemzetőrből 663-ra van foglalkozási, társadalmi állására vonatkozó adat.

22 Társadalmi állás, foglalkozás (.Gazdálkodó, földműves Aklos Kézi Szőlő- Házas Hazátlan munkás, műves zsellér napszámos ossz. Létszám 410 23 83 10 534 Társadalmi állás, foglalkozás Iparos, kézműves Kereskedő Szellemi NyugalBérlő foglal- mázott összesen kozású hadnagy Mindösszesen Létszám 105 17 129 663 Bár a vizsgálható létszám alacsony, a foglalkozási kategóriák sokszor túl általánosak, feltételezhető, hogy a fenti részkép, bővebb adatanyag ismeretében sem változna számottevően.

23 Egyértelmű, hogy a kimondottan agrárjellegű Cegléden is a volt jobbágyok köréből kerültek ki a nemzetőrök, míg őket — mögöttük jóval lemaradva —az iparosok követték. Hogy a V2 telken felüli birtokkal rendelkező volt jobbágyokon belül mely vagyoni kategóriából kerültek ki a nemzetőrök, nem tudjuk megállapítani. Bizonytalanságra adhat okot a „szőlőműves", „aklos" és zsellér rovatban 194