Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)
jának beillő memorandum — szellemében, tartalmában — már megfogalmazásakor is és az azt követő hónapok során kellett hogy megvalósuljon, hogy kiállja a történelem próbáját. A VAROS ANYAGI ÁLDOZATVÁLLALÁSA 1848-BAN Kossuth Lajosnak — a pénzügyminiszteri tárca átvételekor — ai államkincstár mintegy 500 ezer forintnyi összege állt rendelkezésre. Az ellenforradalom közelgő támadásának eredményes kivédéséhez, mindenekelőtt a honvédelemmel kapcsolatosan felmerülő hadügyi költségek biztosítására volt szükség. Tekintettel arra, hogy a folyó katonai évben (1848. október 31-ig) a bevétel optimális összege ötmillió forint volt, az ezt jóval meghaladó kiadások fedezéséhez radikális lépésekre volt szükség. A pénzügyminiszter május 24-én államkölcsön meghirdetésével fordult a (már nem feudális értelemben vett!) nemzethez, hogy ezáltal az önálló magyar bankjegyek kibocsátásához a kellő fedezetet előteremtse. Pest vármegye 1849. május 30-i választmányi közgyűlésén tárgyaltak a kamatos kincstári utalványok kibocsátásáról. 10 Mindenekelőtt kijelölték a vármegyében működő küldöttséget, azok tagjait. A létrehozott bizottságok eljárási köre kerületük minden községére kiterjedt, és feladatuk volt „... а kerületbeni községek lakóit ajánlat tételre lelkesen buzdítani...". (Kiem. M. B.) Cegléden e feladatra a „bírón", a jegyzőn kívül név szerint Szabó Károly református és Bobori Károly katolikus lelkészek mellett Pajor Antalt jelölték ki. A küldöttség első feladata az volt, hogy minden településen hirdetmény útján tudomására hozza a lakosságnak: milyen célból, milyen áldozat meghozására hívja fel őt a kormány. Eredeti megfogalmazásban a hirdetmény csak készpénz és ékszerek elfogadását tette lehetővé, majd a siker nagyobb reményében az alábbiak szerint módosult: „ ... nehogy e honnak azon polgárai kik ily eszközök hiányában könnyen pénzé tehető másnemű vagyonaik felajánlása áltál óhajtanák a hon megmentése körüli áldozat készségüket tanúsítani... kijelentetik: mikép bár minemű termény, járójószág, fegyverekben teendett ajánlatok a küldöttségek áltál elfogadtatni fognak". (Kiem. M. B.) 1848. augusztus végéről keltezték azt az iratot, amely a ceglédiek addig megajánlott hozzájárulását rögzítették. 11 evezés S£ "Ka *» **» •* Й» Во, Gyapjú Egység #rt kr véka akó font Ajánlás 2085 Bevétel (1848. aug. 28-ig) 2071 Restancia 14 A ceglédiek közül számosan élő állatot, évenként bizonyos pénzösszeget, még többen azonban, nemesfémből készült szerény ékszereiket vagy azok töredék darabjait ajándékozták. 12 191 31 13 162 152 37 526 304 2201 13 15 18 13 162 152 37 526 304 2186