Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

IV. A KAPITALIZMUS KORA 1. CEGLÉDIEK AZ 1848—49-ES POLGÁRI FORRADALOMBAN ÉS SZABADSÁGHARCBAN • AZ 1848-AS TAVASZI ESEMÉNYEK ÉS CEGLÉD A címben megjelölt téma tárgyalása előtt szükségesnek tartjuk, hogy megemlítsük: forrásaink szűkszavúak, és a feldolgozás elé a monográfia terjedelmi lehetőségei is korlátokat állítottak. Bevezetőül — ha vázlatosan is — igyekszünk képet adni a város március 15-e utáni politikai gondolkodásáról, a „népek tavaszán" tanúsított magatartásáról. Csak emlékeztetünk arra, hogy a mezőváros lakói — földesurasági függőségük kapcsán is — gyakran felkeresték Budát, mint földesuraik székhelyét. Részükre 1826-ban Pesten „kvártélyházat" bérelt a város.

1 A benne megfordulók és általuk a mezőváros társadalmának szűkebb-bővebb rétegei ismerkedhettek meg Pest-Buda gazdasági, politikai életével, amely végső soron hatással volt magára Ceglédre is. Az 1828-as országos összeírás alkalmával a ceglédiek Pestet jelölték meg, mint terményeik legfőbb piacát.

2 Nem zárhatjuk ki, bár egykorú forrásunk nincs, hogy ceglédiek is tartózkodtak Pesten és részt vettek a március 15-i eseményekben, köztudott, hogy a közelgő József-napi vásár országos jelentőségű és hírű volt, amely minden bizonnyal ez alkalommal is számosokat vonzott ebből a városból. Akár az ez időben Pesten járt vásározóktól, akár az akkor immár fél éve megindult vasúti közlekedés adta lehetőségek révén, akár hivatalos úton, de igen rövid időn belül tudomást szerzett a forradalomról és eredményeiről a város vezetősége és lakossága, öt nappal a pesti események után kelt Nagykanizsa város elöljáróságának a ceglédi tanácshoz intézett levele,

3 amelyben arra szólították fel a várost, hogy üdvözölje a márciusi pesti eseményeket. A tanács válaszában azt írta, hogy már korábban kifejezésre juttatta egyetértését a 12 pontban foglaltakkal.^ Figyelemre méltó és elgondolkoztató, hogy a ceglédi népi tudatban, népi emlékezetben sem 1848 márciusa forradalmi eseményeinek, sem a jobbágyfelszabadító áprilisi törvényeknek nincs nyomuk. 1848—1849 minden társadalmigazdasági eredménye egyedül és kizárólag Kossuth nevéhez kötődik és a jobbágybirtok polgári tulajdonná válásának értéke, értékelése minden más egyebet — eseményt, személyt — elfed, elhomályosít.

5 (Természetesen ide nem értjük a szabadságharc hadi eseményeivel kapcsolatos emlékeket, a résztvevők által hagyományozott visszaemlékezéseket.) Bár biztosan nem egy ember véleményéről van szó, nem szabad túlértékelni azt az olvasói levelet, hozzászólást, annak szellemét, amelyet a Marczius 189