Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

dást váltott ki a ceglédi jobbágyság körében.

160 Még elviekben meg lehetett győzni őket a calcaturás földművelés előnyeiről, de amikor gyakorlatban kívánta az uradalom megvalósítani azt, azonnal rádöbbentek annak hátrányára és tarthatatlanságára. A „Földeknek Calcaturára való osztálya végett Czegléd Várossának okoztatott károk, és sértődések fel jegyzését" 1785. október 1-én írta össze a magisztrátus, amelyben felsorolták az új határhasználati rendszer tarthatatlanságát igazoló hibáit: „Hogy a' contarctio

161 Heltől azokra való járásra mindenkor tsak nem fél nap szükséges, sőtt nem is elégséges, és igy ennek előtte takarétásban tett két napi munkának mostanában való végben vitelére egy hét sem elégséges... A' Calcatura alkalmatosságával tett leg jelesebb igéret szerént, a' mint az idei esztendőbül ki tetszik, az Ugarát a' Marha (: nem lévén az arra menetelnek uttya, és alkalmatossága :) nem járhatja... Sokaknak Lakosaink közül már székes, és már víz állásos helen lévén szántó földjeik, hiányossak, mellyek jól lehet némelly részrül bonificalva is van nak, de mint hogy az adjustatio is szinte olly haszontalan, tsak a' munka szaporítás rajta ... A' földek közt szükséges kereszt utak nintsenek, hanem kéntelenitetik a' gazda ember vagy a' düllőnek végén sokat kerülni, vagy pedig másnak tetemes kárával a' földjén keresztül menni... A' földek között Kutak sintsenek, sött néhol a' contractio heleken sem lehet ásni, mellyek nélkül el lenni lehetetlenség..." (Vö. a 2. térképpel; 134. old.) A kaszálók körül keletkezett bonyodalmak is súlyosan érintették a ceglédi gazdákat : „Hogy azoknak tsak egy darab részek is a' Contractio heleken ki nem adódtak, mellyeken Kaszálás után szükségessen kéznél lévő vonó marhának kellene élni, és így marháinkat, ha a' körül lévő gabonában azokkal kárt nem akarunk tétetni, szüntelenül kötélen kelletik tartanunk... Annyira vannak a' contractio helytül, hogy azokk Gazdája a' szénának öszve hordása után (: mellyet a' Contractio helytül mesze léte miatt időben, marhájában, és szekerében vallott kárával tészen meg :) Esztendő akorig semmi hasznát nem veheti sőtt nem is látja... Hogy azok imit, 's amot a' szántó földek és Ugarok közt széjjel hányva lévén azokk hasznát esztendőnként (: minthogy az Ugarak között a' Marha meg emésztéstül meg őrizni majd tsak nem lehetetlen :) nem vehető sött... Még a' contractio helek is a' kaszálókban imputaltattak, holott a' calcatura bé hozattatásakor az volt az igéret, hogy annak bé hozásával kiki annyival többet kaszálhat, és szánthat, mennyi helet ennek előtte a' Tanyák helei foglaltának. De már ekképpen ezen Ígéretnek is valamint egyebeknek semmi foganatja nem lészen ... Hogy azok sokakban már a' földnek természete már helheztetése végett olly fogyatkozottak, hogy a' földnek míveléséhez szükséges Marhák tartására competens szénáját meg termi..." Az új határrendezés miatt zavarok keletkeztek a gazdálkodás szervezetében is, ami szintén tárgya volt a ceglédiek panaszának: „Némely Contractio helyek olly alatsony Helre estek hogy ha esős idő lészen, a' víz egészlen ki önti... A' Calcatura bé hozása okozta Kertyeinket el romlását is, mellyek ára tsak levi calculo 9. vagy 10. Ezer forintokra mégyen, Mellybül ha a' F. Kamara által Résolvait 2. ezer forintokat ki vonnák is, még is 8. ezer forintok fenn maradnak... Minthogy pedig Kertyeinknek el kelvén pusztulni az itt lévő takarmányunkat el-kelletett hordanunk, és vesztegetnünk, és így kevés lévén a' széna termésünk, kéntelenittetünk kész pénzen más szomszéd Helységbeliektül több mint 4624. forint ára szénát venni. — De ha a' Felséges Kamarától a' harmadába kaszált fűből hogy annak mivelését (: mellybül élnünk kelletik ;) mentül jobban meg tehetnénk, Még tetemessebb kárunk vagyon nagyobb részrül a' Takarmánynak szűk volta miatt (: mellyet az új osztálynak kelletik tulajdonítani :) el esett Marháinkban, melyek általunk specificaltatván tsak levi calculo 10687. ftra mennek. Mellynek ha felét az egyéb helyen is esett fatalitásnak, és az idő mostohaságának tulajdonítanánk, még is fele a' föld osztálybul esett takarmány nem léte miatt tenne 5343 ft 30. x ... De ezen Kárunkat is fölözi az osztály miatt esett Földnek terméketlensége, és az elöb166