Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

Helyekre, mellyekk akkori állapotjuk jobb volt, az Urbárium szerént való állapotnál, épen nem kellett volna az Urbáriumot bé vinni... terhes és sok izetlenséggel, s motskolődással egyben Urbáriumunk kijött igája annyira vitt bennünket (nints száma hányszor akartunk Contractusra lépni, de mindenkor meg akadályoztattunk, sőt tsak miolta a' F. Királyi Camara administratorsága alatt vagyunk is már két izben anynyira ment dolgunk) hogy felesleg való árendának meg igérésevel is kívántuk már több izben Contractusra lépni; de soha eddig szándékunkban nem boldogulhattunk... Melly alázatossággal azért, de egyszersmind bizodalommal esedezünk а Тек Rendek előtt, méltóztassanak minket, a' K. Királyi Felségnek egyet értésével a' reánk erőszaksossan be hozott terhes Urbáriumkk igája alól kegyessen felszabadítani, vagy árendabeli tűrhető örökös Contractusra léphessünk, vagy ezen árendának Capitálissát le tévén, és Szabad Városi Just nyervén, akár ezen N. Pest Vgyének kebelében meg maradunk, akar pg a' Jászsági vagy Kis Kunsági Districtushoz Kaptsoltassunk... Hogy pedig az akkori állapotunk sokkal jobb lett légyen az Urbarialis állapotnál meg teczik tsak abból, hogy akkor mindenféle Uraságot illető Jussokért, nem többet hanem 5600 forintokat és némelly naturálékat adtunk... Melly summának le tételén kívül semmire egyébre nem kénszerittetvén minden jó időt a' magunk hasznára fordíthattunk, senkivel nem izetlenkedtünk, most pg az urbárium alatt a' leg jobb időnket az uraság munkájára keol foditanunk... Ha igaz, hogy a' népessebb és nagyobb köz terheket hordozó városok és Helységek mások felett méltók a' Felsőségek különös gondosságára: nem hibázunk semmit, úgy tartyuk ha Czeglédet is azok közzé a' Városok közzé számláljuk a' mellek különös figyelmetességet és gondviselést érdemlenek. Ugyanis ha nagyságát és népességét tekintjük, közel 1300 Házat, és 8V2 ezer Lelket foglal magában; adója ezen folyó esztendőre több 10 ezer forintnál, Qvartélyozó Katonaságnak terhétől, egy esztendőben sem üres sőt azzal ereje felett is terheltetik, a' mint a' múlt esztendőben is 31 escadron Lovasság telelt, most egy Réserva Escadron benne fekszik... csak azt említjük hogy mind ezeket 28 ezer forint Deperditánk vagyon .. ,"

112 A ceglédi magisztrátus tehát mindent megtett azért, hogy megszabaduljon az úrbéres kötöttségektől. 1785-ben és 1787-ben is javaslatokat tett a megváltakozás összegére. Az 1789. október 29-i indítvány ilyen kiárendálási tervezettel állt elő:

113 Űrbéri szolgálat Részletk imutatas összeg ft xr ft xr 20 48 — 54 — 24 2 24 6 — 52 robotnap — 24 xr/nap Konyhára valókért Zsák helyett Hosszúfuvarért 1 házhely cenzusa 372 sessió után esedékes Egy házas zsellér cenzusa Konyhára valókért 18 robotnap — 12 xr/nap 511 házas zsellér után esedékes 174 hazátlan zsellér után esedéke 34 xr-al Bárány tizedért és kilencedért Gyümölcs dézsmájáért (mely igen bizonytalan a termés mennyisége miatt) Bordézsmáért — 1 akó = 54 xr, 3000 akóért A kiárendálási összeg