Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

A magisztrátus gyakorolt enyhébb büntetést, megszégyenítést is. Az elmarasztaltakat a főtéren levő szégyenfához vagy az akasztófához kötözték ki.

61 Az ünnep- és vasárnapok munkával való megsértését, az időnap előtti dologkezdést, a meghatározott napszámbér fizetésének túllépését stb. keményen megtorolta a tanács.

62 Cegléd mezőváros önrendelkezése szempontjából az 1836. évi úrbéri rendeletek után állott be kedvezőbb fordulat. Az 1840. október 29-én kibocsátott 14 711/109. számú királyi rendelet első bírósági hatósággal ruházta fel a mezővárost, rendezett tanácsú város lett,

63 ezzel — közigazgatási tekintetben utolérte Nagykőrös jogi státusát — a szabad királyi városok után következett rangsorban Cegléd mezőváros is. Az 1848. V. te. értelmében Cegléd azon városok közé került, amelyek követeket küldhetett az évenként Pesten tartott országgyűlésekre.

64 CEGLÉD MEZŐVÁROS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VISZONYAI A XVIII. SZÁZADBAN ÉS A XIX. SZAZAD ELSŐ FELÉBEN Cegléd mezőváros társadalmi-gazdasági viszonyainak vizsgálata során, elsősorban is a népesség alakulására és az úrbériség kérdésére összpontosítjuk figyelmünket. Cegléd mezőváros demográfiai helyzete a XVIII. században és a XIX. század első felében Cegléd mezőváros — a szomszédos Nagykőrössel és Kecskeméttel ellentétben — hátrányosabb helyzetben volt a XVI—

XVII. században, mert lakossága többször is menekülésre kényszerült (pl. a tizenöt éves háború idején hat esztendeig állt üresen, 1683-tól több éven keresztül pedig a népesség túlnyomó része Nagykőrösön húzódott meg).

65 A Rákóczi-szabadságharc idején is, amikor Herbeville császári tábornak megszállta e vidéket 1705-ben (akárcsak az 1707-es rácdúlás idején), a ceglédiek is menekülésre kényszerültek, akárcsak 1709-ben.

66 A demográfiai helyzet bizonytalanságát a XVII. század végi portaösszeírások is bizonyítják: 16834>an 4 portát regisztráltak (Kecskeméten 19, Nagykőrösön 12 portát), de már 1686-ban egyet sem, elnéptelenedett a mezőváros (míg Kecskeméten 12, Nagykőrösön 5 portát írtak össze). Az 1690-es kimutatásban sem szerepel Cegléd, s 1695-ben is csak 2 portával.

67 Cegléd népesedési viszonyainak alakulását az adóösszeírások alapján tudjuk figyelemmel kísérni a XIX. század közepéig. Csupán az adózó családfőket tüntették fel, s ez alapján becsülhető meg a népesség száma. Az adózó fők száma következőképpen változott 1696—1715 között Cegléden, összehasonlítva a két szomszédos mezővárossal:

68 1696 1699 1701 1703 1715 Cegléd 143 148 141 208 145 Nagykőrös 339 488 469 524 320 Kecskemét 841 1091 541 669 711 A számadatok alapján megállapítható, hogy Cegléd népességaránya legkisebb a három város között. A Rákóczi-szabadságharc kezdetéig — Nagykőrös141