Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

höz hasonlóan — arányosan növekedett a lélekszám, s annak idején pedig számottevően csökkent, és 1715-re a háború előtti népességarány állt vissza. Az országos összeírások adatai szerint az adózók száma az 1715. évi 145 főről 1Э0-ге emelkedett 1720-ban. A növekedés ütemesen tovább tartott: 1728-ban 196 jobbágyot és 26 házas zsellért, majd néhány évtized múltán, 1760-ban 725 jobbágyot, 79 házas és 24 hazátlan zsellért írtak össze. A korábbi évtizedekhez hasonlóan, Cegléd népessége továbbra is lényegesen kisebb maradt Kecskemétnél (kb. Vs része), de csupán 3

Д-е volt Nagykőrösének is.

69 A regnicolaris conscriptio adatai nem egyeznek meg a városi adóösszeírások adataival, számottevő eltérések mutatkoznak. Az évről évre készített dikális adóösszeírásokban pontosan feltüntették a gazdákat, a személyek számát, valamint az ingó vagyonukat, amelyek alapján kivetették, illetve kiszámították az adóösszeget. Mivel a vagyonösszeírásokat a helyi tanács emberei készítették, nagyobb volt az ellenőrzés lehetősége is, tehát viszonylag pontosnak tekinthetőek adataik. A dikális összeírásoknak a személyi állományra vonatkozó adatait emeljük ki az 1715—1776 közötti évekre vonatkozóan:

70 [Év Ház Gazda Zsellér Adózó .Népesség személy összesen 1701 141 — 1715 ? 350 1717 ? 381 1720 ? 389 1723 524 422 1733 388 537 1736 396 442 1740 390 422 1748 568 544 1757 5241/2 464 1760 603 705 1762 628У

2 715 1766 730 — 1770 801 — 1776 1102 — 351 660 697 792 779 788 829 851 1505 1057 ? ? ? ? ? 1487 ? 1901 ? 1573 ? 1631 ? 1931 ? 2112 ? 2863 9 A dikális összeírás ház- és személyi állományra vonatkozó adatai, úgyszintén az össznépesség alakulása a népesség nagyarányú növekedését bizonyítják. A Rákóczi-szabadságharc után megduplázódik Cegléd lakossága, ugyancsak újabb lendületet vesz a gyarapodás az 1720-as években, amely a katolikusok betelepítésével is magyarázható. Az 1730-as évektől egyenletesen emelkedik Cegléd lélekszáma. A társadalmi viszonyokat, rétegzettséget nem tükrözik a dikális összeírások, mert az úrbéri viszonyok — később részletesen tárgyaljuk — kötött formái még nem alakultak ki ekkor. Pl. 1760-!ban a gazdák száma tartalmazza azt a 78 lakost is, akiknél nem találtak ingó vagyont, tehát nincstelennek tekinthetők. Az 1766—1776-os évek kimutatásai sem tartalmazzák külön a jobbágyok és zsellérek adatait, egységesen a személyi rovatban szerepelnek. A társadalom rétegzettsége az urbáriális összeírások alapján tárhatók fel:

71 142