Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

2. térkép. Cegléd mezőváros belsősége és mezeikertes határának részlete 1783-ban (a II. József-féle katonai térképről Nóvák László készítette a másolatot) vei azonban e vádak alaptalannak bizonyultak, megmaradhatott hivatalában az új főbíró.

27 Annak ellenére tehát, hogy a magisztrátusban földesúri hatalom segítségével jutottak szóhoz a katolikus gazdák, mégis szükségszerűen érdekközösséget is alkottak a reformátusokkal. Különösen erősödött ez a kapcsolat a XVIII. század végétől, amikor a vallásalapítványi uradalom hivatal megkezdte működését a mezővárosban, s fokozódott a communitas függősége földesurától. Az önrendelkezés visszanyerése, illetve a függőségi viszony lazítására való törekvés egységes akaratúvá kovácsolta a tanácsot, függetlenül a vallási megosztottságtól. Erre jó példa ismeretes 1809-ből, amikor a református Szűts Mihály volt a főbíró, s a második bírói tisztet Kamasz János látta el. A katolikus második bíró meglátogatta a ceglédi plébánost, s akkor érkezett oda az uradalmi tiszttartó, Fórián Antal is, aki — Kamasz jelentése szerint —