Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 1. A város és környékének természeti-földrajzi vázlata (Rakonczai János)

• 3. ábra. A felszínen előforduló földtani képződmények (Magyarország 1:200 000-es földtani térképe alapján). Holocén képződmények 1: friss öntés (agyag, iszap), 2: lemosott homok, 3: szikes iszap, 4: mésziszap, 5: futóhomok, 6: deluviális iszap, Pleisztocén 7: futóhomok, 8: löszszerű üledékek, 9: homokos lösz, 10: löszös homok, 11: iszapos lösz, Felső-pannóniai 12: agyag. öntés (agyag), a lefolyástalan, mélyebb területeken pedig szikes iszap szakít meg. Az előzőtől délre, eltérő időben képződött futóhomok, illetve a Gerje mentén öntésagyag az uralkodó képződmény. 3. Éghajlat Cegléden — miként hazánk területén — a földrajzi helyzet következtében mérsékelt, kontinentális éghajlat a jellemző, szárazföldi hatások dominanciájával, de időlegesen óceáni és mediterrán hatások érvényesülésével. A város éghajlatának jellemzésére a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetben 1952 óta végzett részletes méréseket, és kiegészítésként a korábbi időszakban a belvárosban végzett észleléseket használjuk. Mivel a városban részletes sugárzásmérést eddig nem végeztek, a napsugárzást csupán a napfénytartarnmal jellemezhetjük. A több mint 20 év átlagában tapasztalt közel 2100 órás évi napfénytartam alapján Cegléd környéke ha-