Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 1. A város és környékének természeti-földrajzi vázlata (Rakonczai János)

zánk egyik legnapfényesebb területének számít. Évi alakulása az országos adatoknak megfelelő: legnapfényesebb a július, legborultabb a december (1. táblázat). Az oksági kapcsolat miatt a hőmérséklet alakulása a napfénytartamhoz hasonló. Az elmúlt közel három évtized során az évi átlagban mutatkozó 0,5 °C-os hőmérséklet-növekedés tetemes, és jórészt a mérőhelyek különbözőségéből adódhat. Az egyes hónapok hőmérsékleti változékonyságát a szórással jellemezhetjük leginkább. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a legállandóbb hőmérsékletű a június és legszeszélyesebb a február. Figyelemre méltó még az október kiegyenlített hőmérséklete (1. táblázat). A mezőgazdaság szempontjából fontos a fagymentes időszak tartama, és az első, illetve utolsó fagyos nap várható ideje. 1952 és 1979 közötti adatok alapján az első fagj'os nap várható időpontja október 21., míg az utolsóé április 12., így a fagymentes időszak hossza átlagosan 194 nap. Ez időszak alatt legkorábban ősszel, 1972. szeptember 25-én (—2,0 °C), legkésőbben 1960. december 2-án (—2,0) mértek negatív hőmérsékletet. 1969-ben csak november 7-én jelentkezett az első fagy, azonban ekkor egyből —6,3 °C-os minimum alakult ki. A tavasz folyamán 1965. május 4-én (—0,1 °C) volt legkésőbb fagy, míg 1967-ben március 21-e után már nem volt újabb 0 °C-ot meghaladó lehűlés. Csapadék Országunk éghajlati sajátosságának megfelelően a csapadék évi eloszlásában kettős maximum figyelhető meg. Mennyiségileg a júniusi a legjelentősebb, de a késő őszi csapadék hatását a lecsökkent párolgás felerősíti. Az 531 mm-es évi összeg hazai viszonylatban az alacsonyabbak közé tartozik, csakúgy, mint a 300 mm-t alig meghaladó tenyészidőszaki összeg. A csapadékátlagok nagy szélsőségeket takarnak. A minimális és maximális értékek összevetése jól bizonyítja, hogy a csapadék a legszeszélyesebb éghajlati elem (2. táblázat, 4. ábra). A szórásvizsgálat szerint a legváltozékonyabb a legnagyobb átlagos csapadékú június és július, míg legegyenletesebb a január. A mezőgazdaság számára jelentős 75%-os valószínűségű csapadék igen kevés — különösen a tenyészidőszakban. A többi éghajlati elemről megfelelő mérési adatok hiányában részletes megállapítási nem tehetünk. A légnyomás és a páratartalom — mivel országosan is elég egységes, specifikumot nem mutat. A szélirányok évi alakulása a környező . 4. ábra. Az évi és ezen belül a tenyészidőszaki csapadékmennyiség alakulása Cegléden (1951—1979) 19