Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

1. térkép. Cegléd mezőváros belsősége és határa 1750-ben (a Ruttkay Mihály-féle térképről Nóvák László készítette a másolatot) fogvást Désma alá való földek voltak azokbul sem engedi ki venni a' Dézmát, holott Nagy drága pénzen árendállyuk a' Dézmát... Némelly helytelen vádakra nézve a' mellyeket Tisztartó Urunk proponált, annyire el idegenítette Mlgs földes uraságunkat tőlünk, hogy csak p. o. szavokat is azotátul fogvást eö Ngokk nem vehettyük... Némelly lakossainkat a' kik mint Jurhiditionalem Dnalem egy vagy másfél esztendővel jöttek körünkbe lakni, azokat is... közzülünk földeinket el szedvén azért hogy reformátusok (vagyunk) és hogy bennünket fogyasszon, ne szaporítson tellyes tehetséggel azon vagyon.. ,"

8 A katolikusság, a földesuraság, a Clarissa apácarend következetes politikájaként szaporodott Cegléden. 1714-ben sikerült birtokjogukat megerősíteni a királlyal, s ettől kezdve erősödött befolyásuk a mezőváros életének irányításában. Ennek volt egyik ismérve a katolikus népesség betelepítése. Ez a folyamat 1722-ben kezdődött, amit a városi számadásokban is rögzítettek: pl. 1734-ben tüntették fel először a katolikus bevándorlókat (peregrini catholici). A katolikusok száma a XVIII. század közepétől kezdett erőteljesen megnövekedni, s az úrbéri rendezésig (1769) tartott az ütemes gyarapodás: 1773-ban már 2511 katolikust tartottak nyilván Cegléden. A református lelkek száma 4679 volt 1784ben, s ehhez viszonyítva az 1773-as adatot, több mint 53%-os arányban részesültek már a katolikusok.

9 A katolikusság hatalmi segédlettel történő gyarapodásának bizonyítéka a