Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

ban 28,02 Ft esett. Általában 1583-4эап mintegy 10%^os adóemelést állapíthatunk meg a tizedadókban.

78 Az adóemelésen kívül további anyagi megterhelést jelentett az a török követelés, ami 1586-ban szakadt Ceglédre. 1586-ban Cegléd öt másik Pest megyei hász-várossal együtt kezességet volt kénytelen vállalni 30 ezer Ft és száz Ökör értékéig, a magyar fogságba esett Ali koppányi szandzsákbégért. Erről így emlékezik meg a kezességlevél: „... az török császár budai pasájának és kincstartójának engedelméből és akaratából kötöttük magunkat ez kezességre ...". A kezességlevélben Vác, Ráckeve, Nagymaros, Nagykőrös, Tolna és Cegléd hász-városok bíróinak felsorolása és a városi pecsétek viaszlenyomatai szerepelnek. Ceglédről Balogh János és Cseh Orbán neve a városi pecsét lenyomatával látható. A pecsétlenyomat körirata: „Sigillum civium Czíeglediensium", azaz „a ceglédi polgárok pecsétje". A városi címerkép pedig jobb kezében három búzakalászt tartó deréktői felfelé ábrázolt oroszlánt mutat. Ez a pecsétlenyomat az eddig ismert legrégibb városi címerábrázolást őrizte meg.

79 1594-ben Nógrád várának visszafoglalásával Pest megye területén is nagyobb hadjáratok vették kezdetüket. Vác és Hatvan 1594/95-re történt visszafoglalása e hadjáratokat közvetlenül Cegléd közelébe hozta. A török ellenállás támogatására felvonult krími tatár lovasság, 1596-ban Nagymaros és Nagykőrös közötti területet feldúlta. Ekkor, a Ceglédet ért nagy veszteségek hatására, mivel jószágaikat elhajtották, többen északi irányba kezdtek elszéledni. Ez az 1596. évi menekülés idejéből származhatott az a 8818 db ezüstérméből álló cserépedénybe zárt lelet Cegléd északi határából, ami 1926-iban házépítés közben az ún. Szűcs telepen került elő. A visszafoglalt Vácra 1594-ben visszatérő püspök az egyházi tizedeinek bérletét az egriektől magához veszi és akkor Ceglédről 50 Ft-tal is megelékszik. E hadjáratok közepette III. Mehmed szultán 1597. okt. 22-én Kecskemét és Cegléd lakosságának megkímélésére a budai pasához és defterdárhoz címezve fermant állít ki. A három hász-város folyamodványára a budai török pénzügyi hatóság adóengedményt nyújt, de Cegléden akkor már csak 150 hane adófizetőt állapítanak meg. Ezután 1598/99-ben tatár és 1602-ben pedig kétszer is Jemidzsi Haszán nagyvezér csapatai vonulnak Cegléden át. Ekkor a ceglédi nép végleg elmenekül.

80 CEGLÉD HÁSZ-VÁROSI „ARANYKORA" Tehát a ceglédi nép teljes szétfutása 1596—1602 között folyt le. Azonban földesuraik, a Pozsonyban élő klarissza apácák is elfutottak Bocskai István hadai elől, előbb Grácba, majd Bécsbe. Amikor 16074эеп visszatértek pozsonyi klastromukba, azonnal birtokaik újraszerzéséhez láttak. Ekkor Bornemissza János tiszttartóval négyéves adómentességet biztosító telepítőlevelet adtaik ki. Közel 40 év múltával, az 1649. évi csemői határperben tett tanúvallatáskor derült ki, hogy sok ceglédi Vác környékén vagy Üllőn, s máshol maradt, viszont a viszszatelepüléskor sok idegen jött be. Sok ceglédi egészen a magyar végvárakig futott, s így jutott el a Borsod megyei Szendrő váráig is. Erről 1609/10-ből okiratok maradtak fent.

81 Közben Almássy Pál váci püspök az egyházi tizedének bérletét a klarissza apácáknak adta, s azok pedig másodbérletként Cegléd tanácsának továbbjuttatták. A váci püspök 1614-ben 50 Ft-ról fel kívánta emeltetni a tizedbérlet összegét, de az apácák és Cegléd ellentmondtak. Ekkor a váci püspök fenyegetőzött,