Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Gellér Katalin: Az Undi testvérek Gödöllőn
ról, 17 tájképeiről, melyek közül némely a francia cloisonizmus technikáját végsőkig követve, már-már üvegablakvázlatnak tűnik. 18 Az Erdőrészlet 19 c. munkáját a szeszélyesen kígyózó vonaljáték Mattis-Teutsch szecessziós ízű műveivel rokonítja. Mariska pasztellarcképei sorozatát 1909-es párizsi útján kezdte el (Undi Carla portréja 1911 előtt, dr. Dienes Valéria arcképe 1916 előtt). 1913-ban elnyerte a pasztelldíjat, s a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének tagjaként számos kiállításon szerepelt. Az 1910-es évek elején kezdte meg a Tabán régi házairól készült akvarellek festését, melyekben megőrződött a látványélmény friss elevensége. 20 A gödöllőiek dekoratív iránya monumentális feladatok megoldására ösztönzött. Undi 1907-ben kapta első falképmegbízását, a Fehér Kereszt kórház várótermének dekorálására. Az al fresco technikával készített műveken (elpusztultak) a kortárs kritikus szerint még érződött a kezdet bizonytalansága. 21 Következő megbízatása a Népszálló dekorálása volt (1911). A szálló előcsarnokába kerültek az Ételvivő gyermekek I— П., Lakodalmi kalács, Lakodalmi bor elnevezésű kompozíciók (elpusztultak). Nehéz feladatot jelentett az ebédlőterem falainak és oszlopainak a kifestésé. Trapéz alakú falmélyedésekbe kerültek síkban tartott, erős kontúrvonalakkal és egységes színfelületekből felépített kompozíciói (Vízhordás Kalotaszegen, Szegedi paprika, Palotai paradicsom ...) korábbi néprajzi jellegű műveinek monumentális átfogalmazásai. A Kalotaszegi aratás motívuma feltűnt már több korábbi művén is. Az egységes színfoltokon belül a népművészeti motívumok stilizált rajza gazdagítja a dekoratív összhatást. Legsikerültebb kompozíciója, a fennmaradt vázlatok tanúsága szerint is, a Dunai halászbárkák eszköztelennek tűnő dekoratív összefogottsága. 22 Monumentális tervei közé tartozott a Konopi-lházba (Dorottya u. 8.) Biró Máté balladáját feldolgozó üvegablaka (1916). 23 Mind témaválasztásában, mind kompozíciójában Nagy Sándor székely népballadákat idéző üvegablakait követi, melyek a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörterme számára készültek (1913). Még egy üvegablakterve ismert: a Tihanyi rege (1925). Undi Mária a gödöllői műhely felbomlása után is folytatta a szőnyegtervezést. 1922-ben a Turáni Szőnyegművészeti Műhely tagjai között találjuk. 1924ben a saját műtermében rendezett kiállításiról hírt adó kritikák arról tudósítanak, hogy szövőműhelyt rendezett be, ahol szövőnők valósítják meg terveit (Parnasszus, Lepkekirályfi, Leányrablás). 24 Megőrizte a gödöllői műhelyben kedvelt témaköröket is, a néprajzi jellegű népélet-bemutatást, s a magyar monda- és mesevilág feldolgozását, 25 Hunor és Magyar történetéről gobelánsorozatot készített. Hasonlóképpen folytatta a különböző tájegységek építészetét és viseletét megörökítő akvarelleket, pasztelleket. A Nemzeti Szalon 1922-es erdélyi kiállításán Székely leány с pasztelljével, Útszéli kereszt Székelyföldön című vízfestményével, a Műcsarnok 1938-as téli tárlatán Torockói legény, Torockói leány, Erdélyi kúria с műveivel szerepelt. Az Undi testvérek a századforduló körül felbukkanó „dekorátor-művészek" közé tartoztak, akik a művészetek szintézisének eszményét követték. Az új stílus értékkategóriája, a dekoratív összhangteremtés, az enteriőralakítás volt, melyben minden részlet egységbe olvadt s a táblakép, a freskó vagy szobor sze-» repét is csupán dekoratív funkciója határozta meg. Műveikben érvényesült az az új szemlélet, mely a művészetet a használati tárgyhoz közelítette, követve az esztétikai funkcionalizmus felújított elvét, mely szerint ami hasznos, szép is. 38
