Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Gellér Katalin: Az Undi testvérek Gödöllőn
és a gödöllői műhely nagy szerepet játszott. Körösfői-Kriesch Ruskin és Morris nyomán kialakított művészeteszménye alakította ki a művészközösség mindennapjait. A gödöllői telep előzményének tekinthető dióda festőtelep tolsztojánus légköre, mely dr. Boér Jenő kúriájában (Undi Mariska rövid ideig Boér Jenő felesége volt) jött létre, a gödöllői telepen is újraéledt, elsősorban Nagy Sándor tolsztojánus nézeteiben. 4 Undira igen nagy hatást gyakoroltak KörösfőiKriesch erkölcsi-esztétikai nézetei: „Az ő bensőséges, szép családi életük pedig egy új dologra tanított meg, arra, hogy még a művészet sem cél magában, hanem a nagy cél: egy nagy érzésekkel, nagy emberi ideálokért való küzdéssel teli élet, amelynek a talajából kifejlődhet aztán a művészet. 5 Undi Mária művészetét is áthatotta a gödöllői telep alkotóit foglalkoztató szintetikus művészeteszmény, a „Gesamtkunstwerk", az „összművészeti mű" megteremtésének vágya. A gödöllőiek első követői közé tartoztak nálunk ennek az egységet hirdető művészetszemléletnek, mely a historizmus és eklektika ellenhatásaként újra egységes stílusteremtő igénnyel lépett fel („a díványpárnától a várostervezésig") s a műfajok egyenrangúságát hirdette, az iparművészet vagy a kor terminológiája szerint a. művészi ipar nagykorúsítását és gyökeres megújítását is magával hozta. „ ... Hogy a művészetek ennyire széjjeliszakadtak és egész külön életet próbáltak élni, ez tette úgyszólván lehetetlenné bármilyen nagyobbszabású műalkotásnak egységes, minden részében harmonikus megalkotását" — írta Ruskin nyomán Körösfői-Kriesch Aladár. 6 A Népszálló freskóinak festése után Undi így összegezte tapasztalatait: „Egy nagy, egységes és tökéletes összehangolása az építész, a festő és a szobrász törekvéseinek, ezt kellene és lehetne új épületeinknél kivinni, az volna eredmény és érték !" 7 A gödöllőiekkel együtt vallotta, hogy az új művészetnek a népművészet tiszta forrásából kell merítenie: a népművészet „éltető talaját, elevenítő kútforrását képezi minden leendő magyar művészetnek — írta Körösfői-Kriesch. 8 Undi 1903-tól járta az országot és gyűjtött, rajzolta a meglevő emlékeket; viseleteket, jellegzetes ornamenseket és a tájat is megörökítő helyszínrajzokat készítve. Évek során bejárta többek közt a kalotaszegi medencét, Somogy, Baranya, Mezőkövesd, Sárköz vidékét. 1905-ig a Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya számára is dolgozott. Első jelentős gyűjtését 1904-ben adta közre a Magyar Iparművészetben (Kalotaszegi kályhacsempéík és utcaajtók). 9 Malonyay Dezső Székelyföld . c. kötetében is számos, általa gyűjtött tárgy jelent meg (1909). A gyűjtőmunkát élete végéig folytatta és sorozatokban, így a Magyar Kincsesláda füzeteiben tervszerű csoportosításban bemutatta a különböző vidékekről származó motívumokat. A Magyar hímvarró művészet с kötetében (Budapest, 1934) festményekben, tollrajzok on és fényképeken a hímzésfajták kialakulását és magyarországi történetét (a honfoglalástól) dolgozta fel, nem csupán az egyes motívumokat, hanem az egész ruhát, az együttest bemutatva. A gyermekek, az ifjúság művészeti nevelése, Nagy Sándorék mellett, talán Undi Mariska tevékenységében játszotta a legnagyobb szerepet. Számos műve kifejezetten a gyermekeknek készült; ábécéskönyvet illusztrált, mezőkövesdi, sárközi babákat tervezett. 1904-ben pályázatot nyert Péterke királyfi szekere elnevezésű játékával. 10 Számos iskolai tankönyv illusztrációs anyagát rajzolta (Elemi olvasókönyv II. oszt. Bp. 1906). Mondhatjuk, egy egész nemzedék ízlését formálta. Első sikerét is a már említett gyermékszobatervével) aratta. Gyermekkönyvekhez készült illusztrációit stilizáló fogalmazás jellemzi, erősen grafikus jellegűek. A Hamupipőkéhez készült illusztrációin dekoratív „magyaros" motívumokból gazdag frízt rajzolt a központi képek köré (1920). Kötetben is meg36