Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Gellér Katalin: Az Undi testvérek Gödöllőn

jelentek Szikra (Teleki Sándorné) Régen с művéhez készült illusztráció (Bp. Franklin, 1907), melyben a szecessziós könyvművészet eredményeit felhasználva egységes dekoratív könyvoldalakat tervezett. Körösfői-^Kriesch és Nagy Sándor mellett elsősorban Walter Crane és Kate Greenaway stílusa hatott rá, A későbbiekben az orosz szecesszió népművészeti motívumokat beépítő, harsány színvilágú illusztrációs stílusának hatása érezhető. (A gyermek Attila, Nyilazók 1921.)

u Más munkáin is érezhető az orosz szecesszió hatása. 1918 k. készült táncsorozata Bakszt kosztümterveit juttatja a néző eszébe. Egy korábbi, görög ruhában táncoló nőket bemutató akvarelljét — feltehetően a .gödöllőiekkel is kapcsolatban álló, Isadora Duncan módszerét meghonosító — Dienes Valéria ihlette.

12 Bútortervei a népi bútor szerkezetére utaló, egyszerű geometrikus alapformákból építkező, a funkcióhoz igazodó tervezőt mutatnak. Az 1903-ban bemutatott gyermekszoba a deszkabútorok jellegzetes egyszerű alapszerkezetéből indult ki, a kiegészítőkkel, falifrízzel, szőnyegekkel, párnákkal egységes összhatású intérieurt alkotott.

13 1905-ben kiállított női dolgozószobájában a korai szecessziós bútortervezésben kedvelt szimbolikus utalásokkal élt: a bútorok anyaga, a szantálfa színében a nyári földek hangulatát idézi, ahogy a vadvirágokból és a falusi élet jeleneteiből összeállított dekoratív motívumok és kiegészítő kellékek is.

14 A bútorok geometrikus szerkezete mutatja, hogy az ún. magyaros irányon belül is változás zajlott le, a historizáló jellegű motívumbeépítésen túlrlépve Undi Mariska a szecesszió új, lehiggadt irányával megegyező megoldásokhoz jutott el. Műveiben tükröződött a népművészet iránt érzett szeretete, tisztelete. Elek Artúr írja róla: „Undi Mariska művészetének valami virágoskert lehetett a nevelő helye."

15 Azon jellegzetes, a század elején fellépő művésztípushoz tartozott, aki a szecesszió dekoratív elveit és a népművészeti ornamens dekorativitását analógiásán egybeolvasztotta; az azonosság azonban csak úgy volt létrehozható, hogy csupán egyes elemeket emeltek ki a szecesszió dekoratív elveiből, elsősorban a körvonal hangsúlyos szerepét és az egységes .színfoltok ritmikus ismétlődésében rejlő dekoratív lehetőséget. Pannókon, bőrmunkákon, párnákon, térítőkön, dobozokon ismétlődő népviseletbe öltözött alakok ritmikus egymás mellé helyezéséből alakította ki jellegzetes díszítő motívumait. Ez a néha unalmassá váló, néha a tárgy funkciójához nehezen hozzáilleszthető kissé suta fríz Juhász Árpád hasonló motívumokból felépülő díszítő falképeire emlékeztet.

16 ö sem tesz különbséget, ahogy Nagy Sándor és Juhász Árpád sem, a népművészetből kölcsönzött ornamens és a népélet valamely jelenetének bemutatása között; mindkét esetben átformálják, dekoratív stílusukhoz alakítják a felhasznált motívumot. A zsanérból való kiindulás, a dekoratív, erős kontúrvonalakra építő fogalmazás következtében korai műveikben számos közös jegyet találhatunk. Undi gyermekszobába készült faliburkolata (1903) pl. igen közel áll Nagy Sándor népi életképek dekoratív átírásából született bőrmunkáihoz (az 1900-as évektől). Carla és Mariska jó akvarellisták, Mariska a pasztelltechnikát is gyakran alkalmazta; műveikben a friss impresszió rögzítése és a dekoratív stilizáló előadás között ingadoznak. Hogy a kortársak számára mennyire nem jelentett két ellentétes tábort Nagybánya és Gödöllő, a műveken kívül, a személyes kapcsolatok is mutatják. Undi Mária 1913-ban a nagybányai szabadiskolában dolgozott. Tájképein és portréin elsősorban vastag kontúrvonalak közé zárt egységes színfoltokból építkezik. Ugyanez mondható el Carla számos virágtanulmányá37