Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Gellér Katalin: Az Undi testvérek Gödöllőn

GELLER KATALIN: AZ UNDI TESTVÉREK GÖDÖLLŐN Az Undi testvérek, elsősorban Undi Mária művészestéről szóló írásnak mindenekelőtt a „magyaros szecesszió", ill. az így nevezett irány mint a gödöllői műhely specifikus jellemzője elemzésévé kellene válnia, annak a húszas és harmincas évekbe is mélyen belenyúló témában és motívumokban egyaránt megmutatkozó művészeti ideálnak a felvázolásává, mely a neobarokk tradíció mellett a legerősebbnek mutatkozott Magyarországon. A szecesszió dekoratív szemléletének, a népi tematikának, mély meggyőződéstől fűtött továbbélése Undi Mária művében vitatható értékű, de egységesen kimunkált életműben valósult meg, melynek jelenlegi monografikus bemutatásában csupán az utalás szintjén érintjük a „magyaros szecesszió" problémakörébe tartozó további tanulságok levonásának lehetőségét. Undi Mária és Caria a gödöllői szövőműhely köré csoportosult művésztelepen dolgoztak. Undi Carla (1881—1956) az állandó tagok, a szövőműhely alkalmazottai közé tartozott. 1907-ben ösztöndíjasként került ide, amikor a Körösfői-Kriesch alapította szövőiskola az Országos Iparművészeti Iskola tanműhelyévé vált. A következő évben férjével, Sidló Ferenccel le is telepedett Gödöllőn. A későbbiekben tervezőként és a műhelyrajzok készítőjeként említik. Undi Mária, közkeletű nevén Mariska (1877—1959) tanulóéveiben ismerkedett meg Körösfői-Kriesch Aladárral, akit mestereként tisztelt.

1 Nem telepedett le Gödöllőn, de rendszeres látogatója volt a műhelynek; egész életműve, néprajzi gyűjtőtevékenysége, iparművészeti érdeklődése a gödöllőiek képviselte mozgalomhoz kapcsolja. A testvérek közül Mariska hagyott hátra jelentősebb művet. Tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, Székely Bertalan tanítványai közé tartozott. Majd Szabadkára került s megkezdte gyűjtőútjait is, Sárközben, Kalotaszegen. 1904ben angliai tanulmányútra indult. Londonban — önéletírása szerint — példaképeit: Kate Greenaway, Caldecott, Walter Crane, Rosetti, Brune-Jones és Morris műveit tanulmányozta.

2 1909-ben párizsi tanulmányúton járt, ahol Nagy Sándor barátja, Percy Tudor-Hart magániskoláját látogatta. Első jelentős sikerét gyermekbútoraival az Iparművészeti Társulat 1903. évi tavaszi kiállításán aratta.

3 A Műbarátok 1904-es Intérieur-kiállításán a harmadik testvér, Jolán munkái is szerepeltek (függönyhímzés, takaró). 1908-ban Carla a gödöllőiekkel együtt állított ki a Műhely kiállításán. Undi Mariska 1913-tól az Iparrajziskola tanára, díszítőfestést, hímzést, faégetést, tervezést tanít. Művészi formálódásában, saját útja megtalálásában Körösfői-Kriesch Aladár 35