Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)
forgalomban". Bár ez az egyik legegyszerűbb megközelítés, könnyen' belátható, hogy meglehetősen korlátozó jellegű eredményekre vezethet. Megtehető az is, hogy a legmagasabb teljesítményhelyezésű iskolázottsági vagy foglalkozási kategória átlagát vesszük egységnyi együtthatójúnak, s minden kategóriát ehhez mért százalékos, együtthatójának súlyával képviseltetünk, azután az így nyert létszámösszetevőket összegezzük. Végül az is járható útnak látszik, hogy a teljes látogatósokaság átlagpontszámát vegyük 100%-nak s az iskolázottsági, illetve foglalkozási csoportok súlyait ehhez igazítva határozzuk meg, majd ez utóbbiak összegére számoljunk statisztikát. A három javaslat közül bizonyára a legutóbbi a legkevésbé „konzervatív". Ugyanakkor az így előállított mutató kétségtelen gyengéje marad, hogy az adott látogatóközönség állandóan mozgó központi tendenciaértékéhez viszonyítja az összforgalom minőségi teljesítményét. (Objektívebb lehetne még ez a módszer is, ha legalább nemzetközi összehasonlító indexeken alapulhatna, ilyenek azonban nem állnak rendelkezésre.) Ebből a meggondolásból a három közül viszonylag legkiegyensúlyozottabb mértéket a második javaslat követése biztosíthat. A következőkben mindhárom módszert használjuk. Előbb az iskolai végzettség, majd a foglalkozás metszetében. 4.5.1. A feldolgozási színvonal szerint súlyozott látogatási statisztika az iskolai végzettség dimenziójában Miképpen az előző táblázatok jelezték, a műveltségi teljesítmény tekintetében legmagasabb színvonalat elérő iskolázottsági kategória a felső iskolát végzetteké. Átlagos — belső szerkezetében matematikailag súlyozott — pontszámuk a kérdőíves vizsgálat adatai alapján 2,99. Ezt 100%-nak vesszük, azaz a korrigált teljes látogatóforgalomban minden felsőiskoM végzettségűt egységnyi súllyal reprezentálunk. A középiskolát végzettek hasonló átlagpontszáma 2,64; ez a 2,99-nek 88%-a, ami azt jelenti, hogy a középiskolai végzettségűek létszámát az ó^zstatisztakában, látogatásaik színvonala alapján csak 0,88 értékű együtthatóval súlyozhatjuk. A nyolc általános iskolai osztályt vagy kevesebbet végzettek fenti szerkezetű átlagpontszáma 1,79; ebből következően a korrekciós számításban 0,60 értékű súlyozással szerepelnek 1 . Az iskolázottsági kategóriáknak a viszonylag legmagasabb színvonalat elérő kategóriához képest teljesített súlyviszonyai tehát: felső iskolát végzettek 1,00 középiskolát végzettek 0,88 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 0,60. Ha ezeket a kérdőívvel nyert eredményekét az iskolázottsági megoszlás mentén az adatlapos felvétel nyomán számított évi összforgalom bontásra vetítjük, az alábbi szerkezetű — immár minőségileg értelmezett — forgalmi statisztikát kapjuk : 195
