Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)
8 ált. isk. osztályt vagy kevesebbet végzettek középfokú iskoláit végzettek felsőfokú iskolát végzettek összesen: számlált látogatói összforgalom 1980-oan mennyiségi statisztika súlyok minőségi statisztika fő % fő % 193 400 16 0,60 116 040 11 524 000 43 0,88 461 120 43 503 000 41 1,00 503 000 46 1 220 400 100 1 080 160 100 Az összehasonlítás kedvéért nem érdektelen a táblázatot összevetni azzal, amit a másik két vázolt módszer alkalmazása eredményez. Az objektívebb módszer szerint a 100%-os súlyt a maximális elérhető pontszám adhatja. A felső iskolát végzettek 2,99 értékű pontátlaga eninek 37, a középfokú iskolát végzettek 2,64-es átlaga 33, a nyolc vagy a kevesebb osztályt végzettek 1,79-es átlaga 22%-a. Eninek megfelelően a „minőségi statisztika" : súly fő % 8 ált. isk. osztályt vagy kevesebbet végzettek középfokú iskoláit végzettek felsőfokú iskolát végzettek 0,22 42 550 11 0,33 172 920 43 0,37 186 110 46 401 580 100 súly 0,68 0,99 1,13 fő 131 510 518 760 568 390 % 11 43 46 1218 660 100 Az összes látogatók átlagpontszámához (2,65) viszonyító eljárás szerint a módosított statisztika : 8 ált. isk. osztályt vagy kevesebbet végzettek középfokú iskolát végzettek felsőfokú iskolát végzettek Látható, hogy az iskolázottsági kategóriák minőségileg módosított részesedése a látogatóforgalomfoól rnindhárom módszer szerint ugyanaz: eszerint az általános iskolai vagy alacsonyabb végzettségűek aránya 16%-ról 11%-ra esett vissza, a középfokú végzettségűeké lényegében változatlanul 43%, a felsőfokú végzettségűek hányada 41%-ról 46%-ra nőtt. Nem azonosak azonban a három eljárással kapott abszolút létszámok, s ez az esélyek szempontjából nem közömbös. Az utóbbi kérdésre az utolsó fejezetben még visszatérünk, egyelőre csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az országos arányokkal összevetve a fenti százalékok is adnak bizonyos tájékoztatást az esélyviszonyokról (1. 4. ábra). Ez az információ abban foglalható össze, hogy a részvétel színvonalára is figyelő számbavétel tükrében az egész népesség 70%-át kitevő általános iskolai vagy alacsonyabb végzettségűek részesedése a kiállításoknak a közönség által ténylegesen realizált esztétikai értéktartalmából közelítőleg 10%-os, míg az országosan nem egészen 30%-ot képviselő közép- vagy felső iskolai végzettségűek esetében ugyanez a hányad közel 90%-os; a népesség 5%-át kitevő diplomások súlya nemcsak mennyiségi, hanem minőségi ismérvekkel is megközelített társadalmi elsajátítási folyamatban 46%. 196
