Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Benkő Zsuzsanna: Az abonyi honfoglalás kori szablyatöredék
JEGYZETEK 1 Megköszönjük Györe Pálnak (Abony, Nagyközségi Tanács V. B. titkára, múzeumvezető), Készei Gyula állatorvosnak és Hegedűs László agronómusnak a lelet megmentését. 2 A helyszínelésen jelen volt Ottományi Katalin egyetemi hallgató. Segítségét köszönjük. 3 A csontok nagy része elkallódott, a megmaradt csontok azonosítása sem minden kétséget kizáró. 4 Kossuth Múzeum, Cegléd, ltsz. 79.2.53. Az edényt 1977-ben találták, s akkor Hegedűs László beszállította az Abonyi Lajos Falumúzeumba (Abony). 5 Az adatok Hegedűs László agronómustól származnak, aki a földmunkát végző munkások megfigyeléseit összegyűjtötte, s néhány csontot még eredeti helyzetben látott. 6 A munkások a már gépi erővel kiemelt földet is alaposan átvizsgálták, a csontváz legkisebb csontjait is összegyűjtötték, így feltételezhető, hogy a fegyvertöredéken kívül egyéb melléklete valóban nem volt. 7 Ásatási dokumentáció MNM Adattára XXVIII. 337/1978. 8 A leletek a ceglédi Kossuth Múzeumban vannak, ltsz. 79.2.1.—79.2.51. 9 A szablya a ceglédi Kossuth Múzeumban van, ltsz. 79.2.52. A fényképek Apáti-Tóth Sándor fotóművész felvételei, a szablyáról készült rajzokat Kogler Attila és Csurgai Ferenc (Kossuth Múzeum, Cegléd) készítették. Segítségüket köszönöm. 10 A restaurátor ezeket a restaurálás során eltávolította, a famaradványokbol mintát vett. (L. Borsos Hedvig dolgozata ugyanebben a kötetben.) 11 Dr. Kouécs László lektor véleménye (MTA Régészeti Intézet): „A pántolás meglétét mégis a keresztvas rögzítése indokolja; az így megvastagított pengetőre jobban ráült a keresztvas, amit végül is a markolatvasra erősített faburkolat szorított le rá." 12 Ugyancsak a lektor véleménye: „Nem kizárt, de nem is valószínű, hogy azért leszereltek volna egy kész fegyvert, hogy a pengét inkrusztálják. Még ha utólag akarták volna is e műveletet elvégezni, elég lett volna egy megfelelő alátét, s a keresztvas nem zavarta volna a műveletet." 13 Hampel József: Ujabb tanulmányok a honfoglalás kor emlékeiről. Bp., 1907. 13. tábla, Al—A2. — Tóth Zoltán: Attila's Schwert. Bp. 1930. 36. old. Abb. 28. 14 Uo. 15 Köszönjük dr. Verő Balázsnak (Vasipari Kutatóintézet, Budapest) a részletes elemzést, segítségét a további vizsgálatok elvégzéséhez. 16 Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem. Segítségét köszönöm. 17 Jelmagyarázat: M Fe :! 0/, magnetit L yFeO(OH) lepidocrocit G aFeO(OH) goethit H FeoOg hematit ^ )FeOOH 18 Idézzük dr. Verő Balázs szakvéleményét: „Másik lehetőség az, hogy a keresztvasat már akkor építették össze a pengével, amikor azon valamilyen rozsdaréteg volt." 19 L. Borsos Hedvig szakdolgozatát ugyanebben a kötetben. 20 Köszönöm dr. Szabadfalvi András kórházvezető főorvos, valamint dr. Kőszegi Mária és dr. Molnár Attila röntgenorvosok segítségét, az ipariröntgen-vizsgálat elkészítőinek közreműködését. Mindkét esetben a sikerült felvételek adatait közöljük. A kórházi röntgenvizsgálat adatai: A felvételeket TRIDIX 801 típusú géppel végezték. Penge: 55 cm, 100 kV, 100 mA, 2 sec. Az ipariröntgen-vizsgálat adatai: penge: 50 cm, 90 kV, 5 mA, 30 sec. 21 Hálás köszönetet mondok dr. Kovács László lektornak (MTA Régészeti Intézet), aki tanácsaival nagy segítséget nyújtott nemcsak a jelen anyagközlés jobbátételében, hanem a közölt fegyvertöredék restaurálásában is. 244
