Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

T. Maróti Éva–Topál Judit: Szentendre római kori temetője

STUDIA COMITATENSIA 9. Szentendre, 1980. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK PEST MEGYÉBŐL T. MARÓTI ÉVA (Ferenczy Múzeum, Szentendre) — TOPÁL JUDIT (Budapesti Történeti Múzeum) : SZENTENDRE RÓMAI KORI TEMETŐJE A római tábor és a vicus militaris lakóinak temetője a tábort D-ről határoló domboldalon, a Római sánc utca mindkét oldalán, valamint tovább D felé, a Római temető utca elején terül el (1. térképmelléklet). A közbeeső mintegy 2— 300 méternyi területen az elmúlt évszázad alatt nem került elő temetkezés, így feltételezzük, hogy az eddig összefüggőnek tartott sírmező valójában két részből állt. Jelen közleményünkben azonban e két csoport sírjait együtt közöljük, részben mert az ásatok sem tettek különbséget e sírok között, részben mert a különbség merőben topográfiai jelentőségű: kronológiai-etnikai-szociális szempontból a temető homogénnek mondható. Szentendrén is — mint annyi más lelőhelyen — Rómer Flóris volt az első kutató; 1877-ben feltárt egy sírt

1 a szóban forgó temetőben, korábban pedig a temetőből szórványként előkerült sírköveket is közölte.

2 Ezt követőleg 1887-ben Kuzsinszky Bálint a régi HÉV-végállomás környékén (a temető DK-i szélén) tárt fel egy szarkofágot, melyben a csontvázon kívül egy Caracalla-érem volt.

3 1898—99-ben Dániel József és Peyer Vendel földjén (az előbbi azonos a Római sánc utca 14—16. sz. telkekkel) házalapozáskor több sírt ástak ki, anyaguk sajnos elkallódott. 1909-ben a Kálvária közelében került elő egy kőlapokból összeállított sír, melynek római kori eredete azonban nem bizonyítható.

4 1914-ben az egykori Laube-féle telken (ma Római sánc u. 21.) négy, valóban római kori sírláda került elő (valamennyit szétrombolták), bennük „emberi csontmaradványokon kívül egynéhány apró bronzkarikától és vas szerszámtól eltekintve" mást nem találtak.

5 1923—24-ben a Római temető utca házainak építésekor Kovács Ferenc és Pál udvarán (jelenleg az 1—3. sz. házak) számos római kori temetkezés került elő. Java részüket sajnos szétrombolták, de néhányat — Zauer János helybeli építészmester állítása szerint — érintetlenül a helyükön hagytak. E sírok valamelyikéből került elő az a bibliai eseményeket ábrázoló bronzveretes scrinium, melyet Nagy Lajos (akinek a leletet átadták) ismertetett először.

6 1928 végén Nagy Lajos a Római sánc utca 12. sz. telken (1448. hrsz. ; Reicherféle telek) a késő római kori temető kicsiny, de összefüggő részét tárta fel. A házalapozások miatt szükséges leletmentés eredménye egy négyzetes alaprajzú sírkápolna és közvetlen környékére temetett 19 sír volt.

7 Nagy Lajos térképén a szomszédos telken (1449. hrsz.) látható még egy sír, amelyet mi XX. számmal jelöltünk. A feltárt temetkezések közül négy egyszerű vagy néhány 95