Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
T. Maróti Éva–Topál Judit: Szentendre római kori temetője
tegulával védett földsír (I., II., VI., IX.), egy valódi tegulasír (III.) és tizenöt kőládasír volt (IV., V., VIL, VIIL, X—XX.). A kisméretű (7X5 m), kéthelyiséges sírkamra alatt mutatkozó falak valószínűleg a korábbi vicus militaris épületéhez tartozhattak. A kamra kisebbik helyiségének falait terrazzoszerű vakolat fedte, „alsó része egy sírt alkotott", melyet azonban már felbontva talált Nagy Lajos. A nagyobbik helyiségben sírok nem voltak, viszont igen díszes kiképzésű lehetett, amint azt egy áttört leveles díszű oszlopfő, valamint a később előkerült kyma és akantuszlevelekkel díszített párkány töredékek tanúsítják. 8 Az épület a szakirodalomban ókeresztény cella memoriae néven vált ismertté; ókeresztény mivoltára azonban közvetlen bizonyíték nincs: a fentebb említett scriniumveretek nem az itteni sírokból származnak, melyek „szegényes, éremmelléklet nélküli" anyaga sajnos szétszóródott és talán el is kallódott, de mindenesetre jelenleg azonosíthatatlan. Nagy Lajos kéziratos feljegyzései ugyancsak nem kerültek még elő; Barkóczi László birtokában van viszont Nagy Lajos e sírokat ismertető, kész cikkének gépelt kézirata (nem a szerző gépelése), melyhez — a szöveg tanúsága szerint — fényképek és rajzos illusztrációk is tartoztak. Ezek azonban szintén elkallódtak, illetve jelenleg nem azonosíthatók. Mindent megfontolva azonban, Barkóczi László szíves hozzájárulásával, úgy döntöttünk, hogy Nagy Lajos sírleírásait (I— XIX. sz. sírok) kevés változtatással mégis közöljük, annak reményében, hogy az anyag így csonkán, vizuális támogatás nélkül is hasznára lehet a korszakkal foglalkozó specialistáknak, továbbá, hogy a kérdéses tárgyak esetleges előkerülésük alkalmával így könnyebben azonosíthatók. I. sír 9 Téglás földsír. Mélysége a római járószinttől 80. A sír Ny-i végében egy függőlegesen állított, tetején három, egymás mellé helyezett peremes tegula volt. A csontváz elporladt. A sír K-i végében (lábnál) egy durva, fekete, szemcsés anyagú, egyfülű korsó feküdt, széles, kerek, több vonallal tagolt szájjal, hasán körbefutó, bekarcolt vonaldísszel. M.: 20,3. Mellette hasonló anyagú durva, égetésnél deformálódott bögre volt, M. : 8,2, Tá. : 7. A fejnél levő peremes tégla méretei: 48 X 37,5 X 2,5, keretes bélyege: LEG II AD. II. sír Földbe ásott, egyszerű csontvázas sír mindenféle melléklet nélkül. III. sír Peremes tegulákból készített sírláda. Két rövidebb oldalán 1—1 élére állított tégla, a láb felőli részen ezenkívül egy faragott, díszítetlen mészkőlap volt. A sír fedelét három peremes, oldalával lefelé fordított tegula képezte. Méreteik: 50 X 35,5. A sírládában egy felnőtt nő csontváza feküdt melléklet nélkül. ÍV. sír Kőlapokból összeállított sírláda, H.: 200, Sz. : fejnél 100, lábnál 75. A kőlapok illesztési hézagainál sok tegulatörmelék mutatkozott. A sírládát alkotó kőlapok többsége faragott volt, a láda K-i részén kőlap helyett négy ép falazótegula állt (méreteik: 51X51X7). Az É-i hosszú oldalon AEL SEVERINA szarkofágjának 10 feliratos előlapját használták fel újra. A sírládát már felbontották, tele volt kövekkel, a szétdobált csontváz fiatalabb korú halott maradványa lehetett. A sír földjében csak edénytöredékek voltak, „melyek anyagra és formára nézve az I. sz. sír mellékleteivel egyezők". 96
