Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

V. Holport Ágnes: A halomsíros kultúra leletei Ürömön

szög átmetszetű fültöredék. Szürkésbarna. SzFM 78.95.85. (8. kép 2.) Bögre töredéke egyenes peremből induló szalagfüllel. Világosbarna. SzFM 78.95.70. (9. kép 7.) Egyenes peremtöredék. Világosbarna. Valószínűleg tálhoz tartozik. SzFM 78.95.71. (9. kép 5.) V. szelvény: Kihajló, kerekített peremtöredék. Vörös. SzFM 78.95.65. (9. kép 5.) Sötétszürke oldaltöredék két szaggatott vonalsorral. SzFM 78.95.80. (9. kép 6.) Vékony falú, gyengén kihajló peremű, gömbhasú kis csupor darabjai. Vállán ferde rovátkolás. Pereme egy helyen kissé felcsúcsosodik. Barna. SzFM 78.95.67. (9. kép 8—9.) Csupor oldaltöredéke tagolt bordadíszítéssel. Vörös. SzFM 78.95.66. (9. kép 4.) Az ürömi hamvasztásos sírok a halomsíros kultúra temetkezései. A bronzés kerámia mellékletek többsége a halomsíros kultúra általánosan elterjedt típusait képviselik. Az urnák formája, díszítése a halomsíros kultúra emlékei közé sorolja azokat. A kónikus nyakú, hosszú testű urna kétfülű változata gyakori a halomsíros kultúra leletei között külföldön és hazánk területén egyaránt.

1 A szociális épületnél előkerült nagyméretű darab (6. kép 1.) ennek a típusnak fül nélküli változata, vállát felfelé álló, kúpos bütykök díszítik. Hasonló típust képvisel a hasa alatt gyengén kiemelkedő bütyökkel díszített töredék. (7. kép 2.) A hengeres nyakú, kissé nyomott gömbtestű urna nyakát szaggatott vonalsorok, hasát alig észrevehető dudorok díszítik (11. kép 1—2.). Egy másik urna vállán folyamatosan bevésett vonal alatt fut körbe a szaggatott vonal, melyet háromszög alakú, hegyesen felfelé álló bütyök szakít meg. A szaggatott vonal alól hármas vonalcsoportok futnak az urna hasáig. (10. kép 2., 7. kép 4.) Több — vízszintesen kihajló és egyenes — urna peremtöredéken vízszintes átvágások láthatók (10. kép 1., 8. kép 9., 10.). Ezek a darabok a halomsíros kultúra elterjedési területére jellemző díszítési eljárásokat őriznek. Az egyenes és szaggatott vonalak együttes alkalmazása Kovács T. szerint a halomsíros kultúra behatolása előtt nem volt szokásos a Kárpát-medencében.

2 A perem alatti átvágást alkalmazták tálakon és urnákon is. Kőszegi szerint a straubingi kultúrától került a halomsíros kultúrkörbe, mely Magyarország területére is elhozta ezt az eljárást.

3 A fordított csonka kúp alakú, egyfülű tál (7. kép 3.) önmagában nem bizonyítja a halomsíros kultúrához való tartozást. Készítettek ilyen tálakat korábban is. Síkban végződő és tagolt szájperemű változatai viszont gyakran előfordulnak a Kárpát-medencei halomsíros emlékek között.

4 A háromszög alakban felcsúcsosodó peremű tálak (9. kép 13., 8. kép 1.) a Kárpát-vidéki halomsíros kultúra karakterisztikus típusai, temetőiben gyakran előfordulnak.

5 A kihajló, háromszög alakban felhúzott peremű, a felcsúcsosodáson közvetlenül a perem alatt 3—3 lyukkal átfúrt tálon két jellemző díszítési módszert kombináltak (9. kép 13.). Az Ürömön előkerült valamennyi csupor és bögre, illetve azok mindegyik töredéke jellemző a halomsíros kerámiaformákra és díszítési módra. így a hengeres nyakú, nyomott gömbtestű, négy kis bütyöktalpon álló, hasán lelógó bütykökkel, vállán pontsorral díszített csupor is (6. kép 1.). Az egyik, gyengén kihajló peremű csupor vállát ferde rovátkolás és apró bütyök díszíti (9. kép 8., 9.).

6 Lényegileg hasonló — a halomsíros formák egyik legjellemzőbbike — a magasított, homorú talpon álló, kétfülű, hasán lecsüngő bütykökkel díszített, urna formájú pici edény (6. kép 2.). Megtalálható a kultúra nyugati és Kárpát-medencei területein egyaránt. Vezető típus az egyeki és Szeged környéki csoport leletei között is. Ez a típus Szlovákia délnyugati területén már igen korán, a Reinecke BB-periódus elején megjelenik. Használták a halomsíros kultúra idősebb és leg60