Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

V. Holport Ágnes: A halomsíros kultúra leletei Ürömön

fiatalabb szakaszában is.

7 Bár ezt a formát sokféle méretben készítették, az ürömj példánynak mégis feltűnik igen kicsi mérete. Talán gyermek sírjának melléklete volt avval a nálánál is kisebb, félgömb testű, gömbölyű aljú, egyfülű bögrével együtt, melyet szintén megtalálni a halomsíros leletekben mindenütt (6. kép 3.).

a Ausztriában gyakoriak az öblükön kis bütyökkel díszített darabok.

9 Az egyfülű, kihajló peremű csupor (7. kép 1.) típusa Kovács T. szerint a halomsíros leletek közt ritkábban fordul elő, inkább a korábbi együttesekből ismerjük.

10 Az ürömi darab teljesen díszítetlen. Néhány hasonló példányt füllel vagy anélkül találhatunk a salkai temetőkben és a magyarországi halomsíros leletek közt.

11 A benyomkodással tagolt bordadíszítéssel (9. kép 4.) sűrűn találkozhatunk a halomsíros területen használt edényeken, elsősorban a csuprokon.

12 A vízszintesen nyújtott bütyök (8. kép 6.), a ferde rovátkolás, mely az egyik profilált hasi töredéken fut körbe (9. kép 8., 9.), korábban nem használt díszítőelemek a Kárpát-medencében,

13 viszont jellemzőek a halomsíros díszítésmódra.

14 A peremen ülő, kissé megvastagodó, háromszögletes átmetszetű csücsökdíszítés és a plasztikus borda (9. kép 3., 9. kép 1—3.) gyakori a halomsíros kultúra területén.

15 Háromszög átmetszetű fül (8. kép 2.) feltűnik a salkai temetők edényein is, majd az urnasíros kor elején lesz általános.

16 Az egyszerű kis füles bögrék, tálak darabjai nem korhatározóak. A sekélyen árkolt, bütyökkel díszített — talán urnához tartozó — töredékek (8. kép 5., 7., 8.) középső bronzkori díszítési eljárást őriznek. Szintén gyakoriak a középső bronzkorban az ürömihez hasonló függeszthető kis edények.

17 A mi példányunk (6. kép 4.) igen egyszerű, díszítetlen, füle vízszintesen átfúrt. Az ürömi fémek — kivétel nélkül ékszerek — általános halomsíros típusok a Kárpát-medencében. A rovátkolással díszített pecsétfejű tű (2. kép 1.) — a halomsíros kultúra egyik vezértípusa — Kemenczei szerint a Kárpát-medencei halomsíros kultúra második hullámával érkezett területünkre, ahol a Reinecke ВС-periódustól használták.

18 Ausztriában az RBB^-periódusban tűntek fel.

19 Holste a halomsíros kultúra idősebb, oberpfalzi csoportjának darabjait a Reinecke BB-időszakra keltezi.

20 Furmanek a rovátkolással díszített pecsétfejű tűket Morvaországban az RCiC2-fázisra teszi.

21 Tocik a salkai klasszikus Kárpát-medencei halomsíros temetők RBB2BC-re keltezett sírjainak régibb darabjai közt tartja számon az ilyen tűket.

22 Az ürömihez közeli lelőhelyen, a békásmegyeri Öbuda TSz területén került elő egy enyhén duzzadt nyakú, rovátkolással díszített pecsétfejű tű öntőmintája, melyet Schreiber R. elsősorban a soltvadkerti hasonló darab alapján a koszideri kincsek elrejtését követő időre, az RBB2-, esetleg RBC-periódusra tesz.

23 Ezt a tűtípust használták tehát a halomsíros kultúra egész elterjedési területén a Reinecke BB-időszak végétől kezdve,

24 majd átvették a későbbi alföldi halomsíros jellegű kultúrák, csoportok is.

25 A visszahajlított fejű tűk elterjedtek voltak a Kárpát-medencében már a bronzkor korábbi periódusaiban is. Az ellapított, visszahajlított fejű tűk (4. kép 1.) — nyakukon gyakran rovátkolással — sokszor feltűnnek a halomsíros kultúra leleteiben, annak egész elterjedési területén.

26 A vízszintesen bordázott lemezgyűrűket (2. kép 5—7., 4. kép 10—13.) Kemenczei szerint a nyugati halomsíros kultúrától vehette át a Kárpát-medencei halomsíros kultúra népe,

27 melynek területén általánosan használt ékszer lett.

28 Ennek a típusnak egy- és több bordás változatai is előfordulnak az ürömi leletek közt. A középső bordájukon díszített — rovátkolt, ill. kis karikákkal beütögetett — darabok legközelebbi párhuzamait a Szentendrén előkerült gyűrűk 61