Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

77 Szabó 1938, 57.» 319—322. ábra. 78 Bálint 1956, XV. t. 1—8. 79 Szabó 1938, 37. és Zalotay 1957, 52—53. 80 Tettamanti 1975, 108. 81 Bálint 1956, 59. 82 Méri 1954, XXXVIII. t. 6. , ; 83 Biczó 1972, 35—36. 84 Oberschall 1945, 1. kép 16—17. 85 Móra 1906, 25. 86 Bálint 1938, XIX. t. 21—22. 87 Bálint 1936, LXXIII. t. 11—13. 88 Bálint 1939, XXIX. t. 6., 8. 89 Kozák 1970, 20. kép 8. 90 Gerevich 1943, 139., 24. és 31. kép. 91 Szabó 1938, 46—47. és 193. ábra. 92 Biczó 1972, 79—80. 93 Biczó 1972, 86—87. 94 Gerevich 1943, 113—114., 116—117. 95 Bálint 1956, 60., 62. 96 Bálint 1938, 156., 170. 97 Kovalovszki 1969, 40. kép. 98 MRT 2, 213. és 28. t. 1. 99 Biczó 1972, 68. 100 Biczó 1972, 74. 101 MRT 2, 213. és 28. t. 22. 102 Sándor 1959, XI. t. 9. 103 Bálint 1938, XIII. t. 24., XIV. t. 18. 104 Szabó 1938, 61. 105 Szabó 1938, 352. ábra. 106 Bálint 1938, 153. 107 Bálint 1938, 153. 108 Gerevich 1943, 24. kép. 109 Sándor 1959, 119—122., vö. Biczó 1972, 72—73. 110 Kozák 1970, 20. kép 9. 111 Szabó 1938, 54. 112 Bálint 1938, XII. t. 11. 113 Bálint 1936, LXXIV. t. 10. 114 Bálint 1956, 82. 115 Széli 1940, XXVII. t. 18. 116 Szabó 1938, 44. és 167. ábra. 117 Bálint 1938, XX. t. 6—7. 118 Bálint 1956, X. t. 7—12. 119 Ezt az eljárást a gyakorlatban is sikerült megismételni. Kiderült, hogy a fémdrótra vékony agyag- vagy kaolinbevonatot kell tenni, különben a lehűléskor rászoruló gyöngyöt nem lehet levenni. 120 Gerevich 1938, 31. 121 Banner 1929, 145—146. 122 Bálint 1952, 3—5. 123 Vö. 17. jegyzet. 124 Bálint 1962, 2. kép. 125 Éri 1958, 14. 126 Egyh. tört. Emlékek V. 511. 127 Ásatási területén kitűzött szelvényhálózatról: Bálint 1953, Jelentés az MTA II. Osztályának, 1—2. 128 Bálint 1953, Ásatási napló, 2—3. 129 Bálint 1952, Ásatási napló, 26. 130 Bálint 1953, Ásatási napló 4. 131 Bálint 1953, Ásatási napló 4. 132 A fenti két helyiséget Bálint Alajos csak részletének tartotta egy nagyobb, L alakban megépített háznak; elképzelésével Méri István már az ásatások idején nem értett egyet. Nemcsak a szokatlan és célszerűtlen alaprajz, de a „B" helyiségben talált falcsonkok, a „C" helyiségben megfigyelt kályháskemence maradványai, a két épületrész derékszögtől eltérő csatlakozása is arra vall, hogy az egyes részle415