Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

tek nem egyidőben álltak: az „A" és „B" helyiség a kályhacsempék tanúsága szerint korábbinak tűnik. 133 Bálint 1953, Ásatási napló, 7. 134 Bálint 1953, Ásatási napló, 7. 135 Bálint 1953, Ásatási napló, 10. 136 Bálint 1953, Ásatási napló, 12. 137 Bálint 1953, Ásatási napló, 15. 138 Bálint 1954, Ásatási napló, 7. 139 Bálint 1954, Ásatási napló, 9. 140 Bálint 1954, Ásatási napló, 5.: I. Ulászló és uo. 9.: Albert uralkodása alatt vert éremről esik szó. Az érmet nem sikerült azonosítani. 141 Bálint 1954, Ásatási napló, 9. 142 Bálint 1962, 100—101. és XXIX. t. 8., 13. 143 Bálint 1962, 104. 144 Bálint 1954, Ásatási napló, 8. 145 Müller 1972, 195—196., 2. kép. 146 Müller 1972, 196—197. 147 Horváth 1968. 148 Müller 1972, 197—198. 149 Méri 1964, 19—27., 5. kép. 150 Az ásatás dokumentációja és leletei az esztergomi Balassa Múzeumban. 151 Komáromy 1957, 72—77. 152 Fontos adatokat tartalmaz az a jegyzőkönyv is, melyet 1276-ban Margit szentté avatása ügyében vettek fel: Inquisitio super vita, conversatione et miraculis beatae Margarethae virginis, Belae IV. Hungarorum regis filiae..., Mon. Ер. Vesp. I. 163— 383. A szent életű királylánnyal kapcsolatos csodákat elmesélő, Budától távolabb eső, dunántúli falvakból származó emberek szavaiból kiderül, hogy a házak több esetben is nyíllövésnyi távolságra álltak egymástól (329: „villa Nenigh" — „Interrogata, quantum erant remote ille domus, in quibus stabant ille persone, que magis vicine erant domui predicte, respondit: Ille, qui erat magis vicinus noster, erat dominus ville, et domus sua erat tantum longe a domo nostra, quantum posset sagittare unus arcus."). A fenti falu — szemmel láthatóan kis, prediumszerű település — esetében a vallomást tevők azt is elmondják, hogy a faluban mindössze 5 servus mansio áll, s a csoda éjjele az apát nem is a házban, hanem az udvaron, az állatok mellett aludva érte, az épület pedig — melyben az anya és a gyerekek háltak — a csoda óta eltelt 7 év alatt el is pusztult. Néhány adat a házak berendezéséhez nyújt támpontot: „villa Egidii de sancto Georgio"-ban a ház bejáratától távolabb eső tűzhelyet említenek (307—308.: „Interrogata, in qua parte domus erat tunc ignis, respondit: Aliquantulum remotius in eadem domo."), „Fays" faluban a kemence mellett volt a fekvőhely (350.: „Iacebam in domo mea iuxta caminum"). A többször emlegetett ágyon, fekvőhelyen kívül egy esetben asztalról is hallunk (308.: „mensa"). A „Nenigh" falu esetében feltételezhető szórt, prediumjellegű településsel szemben más helyeken a falu utcájáról (366.: „villa Teez" — „piatea dicte ville") találunk említést. Az adatok feltehetően már út melletti, soros rendszerű településekre vallanak (vö. 378.: Budafelhévíz — „Interrogate, quantum distat domus sua a domo dicti Bontii, respondit: Una via vádit inter domum meam et domum suam."). Egy tanúvallomás udvarról, az udvaron kútról és vödörről emlékezik meg (307. : „Scio quamdam puellam, que cecidit in puteum... et tracta fuit de dicto puteo cum quadam hydria... Interrogata, ubi est ille puteus, respondit: In corte illius domine Laurentie."). Az Árpád-kori faluk ásatásain előkerült, földbe ásott házaknál komolyabb épületekre vallanak a Buda környéki, elsősorban budafelhévízi adatok: Bonc fia Benedek baleseténél (381.) a ház solariuma (mennyezet?, padlás?), más tanúvalló szerint a fal (375.) omlott az ágyban fekvő kisfiúra, s az épület anyagára is utalás történik (381.: „Interogatus, de quo erat facta illa pars, que ceciderat, respondit: De pétris et de terra."). Egy másik esetben pedig (331.: „in suburbio castri Bude") a ház ablakait említik. Ez utóbbi valószínűleg már a városias jellegű házakhoz közelálló épület lehetett. 153 A korszak meghatározásába valószínűleg belejátszik az is, hogy nagyobb meny416