Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Benkő Elek: A középkori Nyársapát
Pap Gergely — 1456, ... Gregorium Pap ... Pap Simon — 1456, ... Symonem Pap ... Patkoló Domokos — 1465, 1466, 1469, ... Dominico Pathkolo ... Patkoló Fábián — 1465, 1466, 1469, ... Fabiano Pathkolo ... Pál diák — 1465, 1466, ... Paulo litterato ... Pesti Bálint — 1469, ... Valentino Pesthy ..., ... Valentinum Pesthy ... Répás Mihály — 1469, ... Michaelem Repas ... Rigó János — 1476, .. . Iohannes Ryco dicti... Rigó Tamás — 1476, ... Thomas Ryco dicti... Sáfár Gergely — 1456, ... Gregorium Saffar ... ; 1469, ... Gregorio Safar ... (familiáris), ... Gregorium Safar ..., ... Gregorium Saffar ... (familiáris) Szabó Bálint — 1469, ... Valentino Zabo ... Tibor László — 1476, ... Ladislaus Thybor ... Thidew Bálint — 1476, ... Valentinus Thidew ... Thidew Tamás — 1476, ... Thomas Thidew ... Tonya István — 1465, 1466, ... Stephano Thonya ... Tonya Pál — 1469, ... Paulo Thonya ... Tőrös Kilián — 1465, 1466, 1469, ... Kyliano Thewres ... Üllői Benedek — 1469, ... Benedictum Illev ..., ... Benedictum Illei... ; 1476, ... Benedictus Ylley ... Vámos Orbán — 1469, ... Urbanum Vamus ... (familiáris) ; ... Urbanum Vámos ... (familiáris) Zalád András — 1476, ... Andreas Zalád ... A felsorolásban több név utal beköltözésre, ezek azonban korántsem fordulnak elő olyan számban és az ország egész területét felölelő tarkaságban, mint a korabeli Cegléd mezőváros jobbágynevei között. Ny árasapáti Klára a falut Werbőczi Istvánra hagyta, majd a Werbőczi család leányágán, a XVI. sz. második felében a Zelemériek kezére jutott. 44 A faluról 1526—1551 között nem ismerünk történeti adatot. Ügy tűnik, hogy a hamar hódoltsági területté váló vidéken a törökök igyekeztek a mélyen lenyúló végvárvonal ellen különféle, kisebb kőépítményeket megerősíteni. Erről számolt be Zay Ferenc 1551 áprilisában kelt jelentésében a nyárasapáti, akkor már romos udvarházzal kapcsolatban. 45 A romladozó udvarház még nem jelenti a falu elnéptelenedését, egy 1570-ből származó adóösszeírás szerint Nyársapáton 20 porta adózott. Különös, hogy ugyanebben az összeírásban mint Csongrád megyei Zeleméri-birtokot is említik Nyársapátot, 14 portával. Azonos adatok, hasonló kettősség figyelhető meg egy 1578-ra keltezett összeírásban is. 46 A falu szemmel láthatóan fogyatkozó lakossága ekkor már református, tanítójuk is ismert, Ceglédy István prédikátor személyében. Egyébként ez a Ceglédy István tette a legtartalmasabb tanúvallomást abban az 1583—1584-ben Cegléd és Nyársapát között lezajlott határperben, amelynek eredményeként „naros apatjt tiztan Chegledhez zakaztotak wolt" és „az naros apatj földön szynte az falu állat egj nagj határt wetenek oztan.. .". 47 1584 után évtizedekig nincs adatunk a faluról, a 15 éves háború hadjáratai során „feljővén az ellenség, úgymint teljességgel Ónodig, kit hon kaphatának az szegénységben, mind el rabiák, hanem csak marada az Három város Pest vármegyében, úgymint tudni illik Kecskemét, Czegléd és Kőrös .. ,". 48 Nyársapát is átmenetileg lakatlanná válhatott. A XVI. sz. végére férfiágon kihaló Zeleméri családtól Nyársapát Lorántffy 321
