Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez)

vüket viselte. 77 Ajnárd vára azonban Perbál határában volt. 78 Bártfai Szabó László tévesen vonatkoztatja Zsámbékra a valójában Bodrog vármegyei Zsembé­cen felépített castellum adatait. 79 A minden bizonnyal korábbi eredetű épületre utaló első említést azonban csak 1527-ből ismerjük, ekkor I. Ferdinánd Zsámbok kúriát a hozzá tartozó birtokokkal Keglevich Péternek adományozta. 80 1549-ben Werbőczi István zsámboki kúriájáról olvashatunk. 81 A zsámbéki kastély a török végvári rendszer tagja lett. Az 1665-ben itt járt Evlia Cselebi szerint a négyszög­letes vár téglából épült. 82 10. kép. Konzol 11. kép. Kidőlt konzol a DNy-i fal belső oldalán a DNy-i fal helyén 6. Kisszántó: A Podmaniczkyak kisszántói udvarházát 1528-ban említik elő­ször. 83 1534-ben I. Ferdinánd a hűségére visszatérő Podmaniczky testvéreknek visszaadta Kisszántó castellumot. 1562-ben az utód nélkül elhunyt Podmaniczky Rafael birtokait, köztük Kisszántót az udvarházzal a király többeknek elado­mányozta. 84 Kisszántót a korábbi irodalomtól eltérően a mai Pilisvörösvár he­lyére lokalizáljuk. 85 Itt az 1696. évi urbáriumban egy téglából épült régi kas­télyról írnak, amelynek akkor már csak kb. 10 öl hosszú, 2 öl széles boltozott pincéje volt sértetlen. 86 A kastélyromnak sajnos az emléke is elenyészett, nem ismerjük a helyét és az itt állott török palánk várhoz (Kizilhiszár = Vörösvár) való kapcsolatát. 7. Pomáz-Klissza : A község ÉK-i szélén emelkedő dombháton fekvő romo­kat több régész közreműködésével Sashegyi Sándor tárta fel 1937—1944 között. A lelőhelyen Árpád-kori telep volt, erre épült egy ÉNy—DK-i tengelyű, kb. 80 X 60 m-es, szabálytalan négyszög alakú kastély, melynek D-i sarkához fallal körülvett gótikus templom csatlakozik, ennek hajójában előkerült egy román kori templom K-i része is. A templom körüli több rétegű temetőből 255 sírt tár­tak fel. A kastélyt a XIV. sz. végén építhették, a XV. sz. végén átépítették és kibővítették. 87 A kastély építtetőjét, illetve tulajdonosát nem ismerjük, Voit Pál királynéi beszállónak, illetve vadászlaknak tartja. 88 Lehetséges azonban, hogy a Pomázon a XIV— XV. században birtokos Cikó családé volt. 8. Tahi: 1513-ban Tahi Márton és gyerekei 60 Ft-ért eladták tahi házukat az alatta levő pincével együtt Tahi Jánosnak. 89 Héjj Miklós közlése szerint Tahi­ban az Erdész utcában a Kék Duna szakszövetkezet pincéje egyik ágának bejá­ratában feltehetően középkori kő pillér- vagy falrészlet található. Bél Mátyás 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom