Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Vörös István Pécel–Várhegy kora bronzkori telep állatcsontleletei

STUDIA COMITATENSIA 9. Szentendre, 1980. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK PEST MEGYÉBŐL VÖRÖS ISTVÁN (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) : PÉCEL-VÁRHEGY KORA BRONZKORI TELEP ÁLLATCSONTLELETEI Pécel-Várhegyen az öreg-szőlőben Zsigmondy Vilmos királyi tanácsos és országgyűlési képviselő 1880-ban talált először „kőtárgyakat" a kertjében, amiket a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott.

1 Néhány évvel később, 1887 októberében „ ... prehisztorikus leletekre akadván, a saját költségén ez alkalommal kiásatott érdekes emlős maradványokat, melyeket tanulmányozásra dr. Pethő Gyulára bízott" és a Magyar Királyi Földtani Intézetnek ajándékozott

2

. A régi meghatározás szerint az előkerült állatcsontanyagban: Canis familiáris L., Cervus elaphus L., Cervus capreolus L., Sus scrofa L. domesticus, Equus caballus L. és Ovis sp. csontjai (O. Leltári Napló, ltsz.: 0—43 — 92), illetve: Equus caballus L., Sus scrofa L., Bos taurus L., Capreolus capreolus (L.), Ovis aries L., Capra hircus L. és Cervus elaphus L. csontjai [Belföldi Osteológiai Leltári Napló (L), ltsz. : Ob—692 — 756] szerepelnek. Az állatcsontanyaggal együtt előkerült kerámialeletek — Földtani Intézetbe kerültek kivételével — a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók: ltsz.: 104/1887., 114/1887. A kerámialeletek a hatvani kultúra népességének tárgyi emlékeihez tartoznak.

3 Pécel-Várhegyen a Pest megyei topográfiai terepbejárás során 1975ben Bondár Mária és Torma István a hatvani kultúra cserepein kívül két darab római kori cseréptöredéket is talált. A leletek a váci Bak Bottyán Múzeumban vannak: ltsz.: 79.326.1—15.

4 A múlt században előkerült leletek előkerülési körülményeiről, a lelőhely nagyságáról sajnos nincs adatunk. Az állatcsontanyag konyhai hulladék, az ép 1. kép. Rézjuhkos bal oldali szarvcsapja (norma lateralis) A felvételeket D. Erdőkürti Zsuzsanna készítette 21